Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közút továbbra is nyomasztó túlsúlyt képvisel a magyar áruszállításban, ám részesedése évek óta fokozatosan apad. Tavaly a különböző módozatokban összesen 249 millió tonna árut mozgattak meg, 7,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Háromszáz kilométert meghaladó távolság esetén az áruszállítást a közútról a vasútra és egyéb szállítási módozatokra kell átterelni – ezt tűzte maga elé az Európai Unió a 2011-ben jóváhagyott Fehér könyvben, 2030-as céldátumot megjelölve. A Központi Statisztikai Hivatal friss összesítései alapján a magyar szállítási ágazat tulajdonképpen megkezdte az elmozdulást ebbe az irányba. Noha a módozatok közül továbbra is messze a közút részesedése a legnagyobb, részaránya a volument tekintve három éve folyamatosan zsugorodik. Míg 2010-ben az áruk 71,4 százalékát szállították közúton, addig egy évvel később a 68,1 százalékát, tavaly pedig már csak a 66,5 százalékát. Az átlagos közúti szállítási távolság belföldön 70,4, a nemzetközi fuvarozásban pedig 702,1 kilométer volt 2012-ben. Belföldi viszonylatban egyébként az átlagnál jóval meghatározóbb még a közút részesedése, a volument tekintve 83 százalékra rúg, ám súlya 2010 óta e téren is 8,5 százalékponttal csökkent.
Tavaly a különböző áruszállítási módozatokban 249 millió tonna árut mozgattak meg. Ez 7,4 százalékkal kevesebb az előző évinél, ami illeszkedik a 2009 óta tartó csökkenő trendbe. Az árutonna-kilométeres teljesítmény eközben csupán 1 százalékkal mérséklődött, ami arra utal, hogy kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságokra, azaz nőtt a nemzetközi szállítás részaránya.
A jelenleg kétharmados dominanciájú közút visszaszoruló trendjével ellentétes irány jellemzi a vasúti szállítást, amely az elmúlt két évben erősített, s a 2011-es 16,4 százalékról 18,5 százalékig küzdötte fel magát. A belvízi és a csővezetékes szállítás részesedése nem változott számottevően, ám a megmozgatott árutömeg előbbinél több mint tizedével bővült tavaly, míg utóbbinál bő 6 százalékkal apadt. A légi szállítás súlya továbbra is elhanyagolható.
A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban 2012 végén a ténylegesen működő vállalkozások 4,3 százalékát tartották nyilván; a szállítási ágazatokban 38 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak. E szektorban állították elő a tavalyi bruttó hozzáadott érték 6,2 százalékát, ide kötődött a beruházások 15,2 százaléka (értékük 500 milliárd forintot tett ki), s itt dolgozott a foglalkoztatottak 7,2 százaléka. A 4 fő feletti vállalkozások nettó árbevétele folyó áron 3461 milliárd forintra rúgott; ez 4,3 százalékos bővülést takar.
