Dr. Halmos Szilvia cikkei


dr. Halmos Szilvia  |  2024. február 2. Munkaügyek

Ki nem túlórázhat?

A magyar munkajog igen megengedő a túlmunka – avagy a Munka Törvénykönyvének szóhasználatával: rendkívüli munkaidő – elrendelésével kapcsolatban abban az értelemben, hogy a munkáltatónak tulajdonképpen semmilyen rendkívüli helyzetet nem kell tudnia igazolni ahhoz, hogy a dolgozóknak túlmunkát írjon elő. Ezzel együtt a rendkívüli munkavégzésre való utasítás számos egyéb korlátozás alá esik.

dr. Halmos Szilvia  |  2024. január 29. Munkaügyek

Kötöttségek a kötetlenségben – milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a kötetlen munkaidős munkavállaló foglalkoztatása kapcsán?

A pandémia idején tömegesen terjedő otthoni munkavégzés igen gyakran együtt járt a kötött munkaidő-beosztás fellazulásával is: a dolgozni hazaküldött munkavállalók kapcsán a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát is sok esetben kiengedte a kezéből, a munkavállaló a továbbiakban csak határidőket kapott, és munkarendje kötetlenné vált. A kötetlen munkarend nemcsak a – mára már visszaszorulóban lévő – távmunkával illetve home office-szal szokott együtt járni. Az ilyen munkarendet alkalmazó munkáltatók számára igen fontos előnyt jelent, hogy a kötetlenséggel egy sereg, a munkaidő-beosztással járó adminisztrációt, kalkulációt, munkajogi buktatóhelyzetet meg lehet spórolni. Így, ahol azt a munka természete megengedi, és megvan a kellő bizalmi alap ahhoz, hogy a munka határidőre el lesz végezve, a kötetlen munkarend igen kedvező opciónak tűnik. A kötetlenség azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak az érintettek munkaidejének megszervezésével és adminisztrációjával semmilyen feladata ne lenne. Cikkünkben ez utóbbi kötelezettségeket foglaljuk össze .

„A kertészkedési távollét” – a munkavállaló felmentése a felmondási idő teljes idejére
dr. Halmos Szilvia  |  2023. augusztus 18. Munkaügyek

„A kertészkedési távollét” – a munkavállaló felmentése a felmondási idő teljes idejére

Angol kifejezéssel „garden leave”-nek vagy „gardening leave”-nek (vagyis magyarra fordítva: „kertészkedési távollétnek”) nevezzük, ha a munkáltató a felmondási idő teljes idejére bérfizetés mellett felmenti a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól a munkavállalót. A kedélyes megnevezés mögött az a gondolat húzódik, hogy a munkavállaló számára ez egy igen kényelmes időszak: olyan, mintha szabadságát töltené, tehát teljes fizetés mellett szabadidős elfoglaltságokat végezhet (pl. kedvére kertészkedhet). Ennek a látszólag igen egyszerű munkajogi konstrukciónak a szabályszerű és célszerű gyakorlati megvalósítása azonban valójában körültekintést igényel mindkét fél részéről. Mi vihet rá egy munkáltatót arra, hogy díjazás mellett teljes mértékben mentesítsen valakit a munkavégzés alól, akit még hasznosíthatna? A fizetett kertészkedési idő örömei mellett vannak-e munkajogi kötelezettségei ebben a periódusban a munkavállalónak is? És a munkáltatónak (a díjazáson kívül)? Cikkünkben e kérdéseket járjuk körül.