Részmunkaidő és nyugdíj kapcsolata
Ha a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.
Ha a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.
A nyugdíjelőleget 2024. januártól már nem határozattal, hanem végzéssel kell megállapítani.
Ismertetjük a szabályozást, és elmondjuk, mi számít jogosultsági időnek és szolgálati időnek.
Bemutatjuk a szabályozást és a minimálbér-emelés hatását.
A beteg, tartós ápolást igénylő hozzátartozó személyes ápolását vállaló személy a szociális ellátások körében ápolási díjra, vagy gyermekek otthongondozási díjára lehet jogosult.
Abban az esetben, ha 2024-ben mégis a korábbi évben, 2023-ban történő nyugdíj-megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is teljesültek.
Az a meghatározó szempont, hogy a megbízásos jogviszony a társadalombiztosítás területén biztosítási jogviszonynak minősül-e, vagy sem.
Rendkívül indokolt esetben kivételes méltányosságból akkor is megállapítható az árvaellátás, ha az elhunyt nem szerezte meg a szükséges szolgálati időt, az árva alapvető szükségleteinek biztosítása veszélyben van, és a baleseti árvaellátásra való jogosultság a baleset üzemiségének, illetve a megbetegedés foglalkozási jellegének megállapításáig nem állapítható meg.
A nyugellátások pontos, időben történő megállapítása érdekében szigorú előírások biztosítják, hogy az ehhez szükséges bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget megfelelően teljesítsék az érintettek. Idén bővült a megőrzendő dokumentumok köre.
2024-től a minimálbér megnövekedett összegére tekintettel tovább emelkedik a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye az adózásnál.