Megvizsgálva a magyar kkv szektorban működő cégeket, megfigyelhető, hogy sokszor a nagyvállalatokhoz hasonló problémákkal küzdenek, de esetükben a méretgazdaságossági mutatók egész más képet festenek, így más megoldások és lehetőségek állnak a kkv szektor képviselői rendelkezésére.
A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait – mutat rá újságunkhoz eljuttatott közleményében a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda. Kivételt kizárólag a kifejezett jogszabályi felhatalmazás, illetve speciális, egyedi célhoz kötöttség jelenthet.
A Facebook szerdán bejelentette, hogy hárommilliárd dollárt különített el büntetésre, amelyet a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) szabhat ki rá magántitkok megsértése és adatok engedély nélküli kiszolgáltatása miatt.
Az Európai Unióban tavaly májustól kötelezővé vált Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) bevezetése után a „salátatörvénnyel” a magyar jogrendet is szinkronizálták a kötelező európai normával, így az erkölcsi bizonyítvány, a munkáltató ellenőrzése, és a kamerahasználat szabályaira is másképp kell tekintenie a hazai vállalkozásoknak – derült ki a PwC sajtóeseményén.
Az Országgyűlés által a napokban elfogadott adatvédelmi „salátatörvény” módosította a Munka törvénykönyvét is, az új szabályok pontosan meghatározzák, hogy a munkáltatók milyen feltételek mellett kezelhetik a munkavállalók erkölcsi bizonyítványát, azaz különleges adatnak minősülő bűnügyi személyes adatát – hívja fel a figyelmet közleményében a PwC.
A személyes adatok fokozottabb védelme miatt rövidesen cserélni kell a vásárlók könyve nyomtatványt, hogy más vásárló ne juthasson hozzá a korábbi bejegyzésekhez kapcsolódó személyes adatokhoz, például névhez, lakcímhez, telefonszámhoz, e-mail címhez – hívja fel a figyelmet a Consumer Protection Contact (CP Contact) fogyasztóvédelmi tanácsadó cég.
Az adathalászat a kibertámadások egyik leggyakoribb és legsikeresebb formája. Ezek azok a munkatársakhoz bepottyanó megtévesztő e-mailek, amelyeknek egyetlen célja, hogy értékes információk kiadására, vagy a munkaállomásokat blokkoló kódok futtatására bírják rá a kollégákat. Más támadásokkal ellentétben az adathalászat nem támaszkodik biztonsági résekre vagy hibás biztonsági konfigurációkra. Az adathalászat ehelyett az emberi gyengeségre épít, hogy hozzáférjen az érzékeny rendszerekhez vagy értékes vállalati információkhoz.
Előremutató „jó gyakorlatok” a piaci szereplők részéről, sok esetben igen aktív adatvédelmi hatóságok és komoly kihívások – többek között ezek jellemezték a GDPR első félévét a kelet-közép-európai régióban a Deloitte elemzése szerint. A cég egy kutatást is végzett a témában, amiből kiderült, hogy a fogyasztók 44 százaléka pozitív változásokat tapasztalt az adatai védelmében a jogszabály életbe lépése óta.
A pénzügyi ágazat szakemberei, így a könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók titoktartási kötelezettséget vállalnak ügyfeleik adatai, információi tekintetében. Ez természetes a mi szakmáinkban, de mit teszünk ezért konkrétan? Az magától értetődő, hogy harmadik személynek nem beszélünk a munkánk során tudomásunkra jutott adatokról, információkról. Ám mi az, ami ezen felül elvárható tőlünk?
Május 25-e óta egységes EU-s rendelet szabályozza az uniós tagországok cégeinek adatkezelési szokásait. A rendelet alapvetése az, hogy a személyes adat védendő érték, a törvény betartását pedig még a legkisebb cégeknek is igazolniuk kell, hogy megfelelően kezelik, tárolják és semmisítik meg a náluk lévő adatokat. De vajon a rendelet bevezetése után változtak-e a cégek adatkezelési szokásai? Egy friss, a Fellowes által megrendelt kutatásból kiderült, hogy a kkv-k közel harmada vagy nem hallott a GDPR-ról, vagy nem tudja, hogy az rá is vonatkozik – derül ki a Fellowes közleményéből.
