A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalót foglalkoztassa a munkaszerződésnek megfelelően. Előfordulnak azonban olyan helyzetek, amikor ennek nem tud eleget tenni a munkáltató. Ezt az időszakot állásidőnek hívjuk. Az állásidőre vonatkozó szabályok az év elején némiképp módosultak, így az alábbiakban ezt tekintjük át.
A szabadságolás adott évre vonatkozó, alapos megtervezése kulcsfontosságú, ha el akarjuk kerülni, hogy az év végi leállások idejére egy vagy több munkavállalónak már ne maradjon kiadható szabadsága. A gondos ütemezés ellenére vagy akár annak hiánya miatt is kerülhet homokszem a gépezetbe, ilyenkor pedig felmerül a kérdés, hogy milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak, ha elfogy a dolgozók szabadsága.
Amennyiben csak türelmi időszak után vehetik fel a munkavállalók a munkát, akkor erre az időre alapbér jár a dolgozóknak, ha pedig PCR tesztet ír elő a munkáltató a visszatérés feltételeként, annak költségeit is neki kell viselni – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei.
2020. március 11. napján megváltozott az élet körülöttünk. Megjelent a 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet, amely veszélyhelyzetet hirdetett ki az országban. A veszélyhelyzet elrendelését kijárási korlátozások követték, majd pedig napvilágot láttak a veszélyhelyzethez történő alkalmazkodást célzó kormányrendeletek, amelyek változtattak a munkajogi, adatvédelmi szabályokon is. Ezek a gyors ütemben jelentkező változások, illetve maga a szokatlan élethelyzet váratlan, és sok esetben megoldhatatlan kihívások elé állította a vállalkozásokat, s más foglalkoztatókat. E problémakörből tekintünk át néhány kérdést, illetve adunk kapcsolódó megoldási javaslatokat az alábbiakban.
A magyar munkajog szabályai szerint munkaszerződésként kizárólag visszterhes szerződés köthető meg, ami azt jelenti, hogy díjazás nélkül a munkavégzés nem lehetséges. Ez egy igen kőbe vésett szabály, ha arra gondolunk, hogy az ingyenes munkaszerződés még hozzátartozók között sem jöhet létre. Azonban érdemes megnéznünk ezt a szabályt a másik oldalról is, vagyis ha szabályosan nem végezhető munka díjazás nélkül, akkor vajon adható- e díjazás munkavégzés hiányában? A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) bár alapvető kötelezettségként rögzíti a munkavállaló részéről az utasítások szerinti személyes munkavégzést, valamint a munkáltató részéről a foglalkoztatási kötelezettséget, mégis egyértelműen megadja a választ akkor, amikor három olyan esetet is szabályoz, ahol munkavégzés hiányában is díjazás illeti meg a dolgozót. Ezek az állásidő, a munkáltató hozzájárulása, illetve a törvény alapján való mentesülés.
