A Modehuis A. Zwijnenburg BV-ügyben kimondott EB-ítélet arról szól, hogy az érintettek a vagyonátruházási illetékhez hasonló adó alóli mentesülést kívánták elérni, és ez az adó nem tartozik az irányelv hatálya alá.
Ha tovább vizsgáljuk az Átalakulási irányelv 15. cikk (1) bekezdésében írtakat, kérdésként az is felmerülhet, hogy az irányelvben biztosított előnyök visszautasítása, illetve előnyök megvonása hogyan is értelmezhető.
Előző cikkünkben az Átalakulási irányelvhez kapcsolódó esetjogot mutattunk be, melyben kiemelésre került, hogy a tagállamok az irányelv rendelkezéseinek, vagy ezek bármely részének az alkalmazását visszautasíthatják, illetve az abból származó előnyöket megvonhatják, ha úgy tűnik, hogy az Átalakulási irányelvben részletezett műveletek valamelyikének alapvető célkitűzése vagy alapvető célkitűzések egyike az adó kijátszása vagy az adó elkerülése.
Előző cikkünkben az Átalakulási irányelv alapvető rendelkezéseit foglaltuk össze röviden, a következőkben a határon átnyúló átalakulások kapcsán felmerülő néhány Európai Bírósági esetet mutatunk be.
Az Európai Bíróság kimondta, hogy a határon átnyúló egyesülések, más társasági átalakulások mintájára, a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező társaságok együttműködés és átcsoportosítás szükségleteinek felelnek meg. Ezek az egyesülések a letelepedés szabadsága gyakorlásának különleges, a belső piac megfelelő működése szempontjából fontos szabályait képezik és ezáltal azon gazdasági tevékenységek közé tartoznak, amelyek tekintetében a tagállamok kötelesek figyelembe venni az EK 43. cikk szerinti letelepedés szabadságát és ezáltal a belföldi egyesülésekhez hasonló elbánást biztosítani.
Az Európai Unióban a letelepedés szabadsága azt is jelenti, hogy a jogi személyek esetében annak átalakulása is biztosított, bizonyos feltételek és keretek között. Most az alapelveket részletezzük, majd érdekes jogesetek bemutatása következik – a vészhelyzet utáni állapotokra készülve.
Az átalakulás valós oka, mint fogalom nem került meghatározásra az Átalakulási irányelvben, de a valós üzleti ok esetében maga az irányelv példát hoz: a műveletben részt vevő társaságok tevékenységeinek az átszervezése vagy észszerűsítése megnevezéssel. Itt érdemes megemlíteni a Foggia ügyet.
