Céltartalékképzés járványhelyzetben
Szakmai videósorozatunk következő részében Bíróné Zeller Judit arról beszél, hogy miként és mikor kell céltartalékot képezni végkielégítésekre.
Bejegyzések céltartalék címkével
Céltartalék-feloldás miatti társasági adóalap-csökkentés üzleti átszervezésnél, üzletág-átruházásnál
Melyik felet (a jogelődöt vagy a jogutódot) illeti meg az adóalap-csökkentés, milyen okiratok, dokumentumok alátámasztják az adóalap-módosításokat, továbbá milyen sajátosságokra ajánlatos figyelemmel lenni ennél a tételnél? Írásunk minden kérdést megválaszol.
Megtévesztő lehet a csődtörvényi céltartalék fogalma
A csődtörvény szabályai szerint [26. § (5) bekezdés] az adós a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig köteles céltartalékot képezni. Jogeset.
Megtévesztő lehet a csődtörvényi céltartalék fogalma
Ami a tényállást illeti, az adós felszámolását az adóhatóság hitelező kezdeményezte. Felszámolást elrendelő jogerős döntésében a bíróság az adóst arra kötelezte, hogy a hitelezőnek 80 000 Ft eljárási illetéket és 25 000 Ft közzétételi költségtérítést fizessen meg. A vezető tisztségviselő 120 000 Ft-ot adott át a felszámoló részére, melyből 100 000 Ft volt a céltartalék, 20 000 Ft pedig a pénzkészlet. A felszámoló ebből a 20 000 Ft-ot eljárási illetékként megfizette, a fennmaradó összeget irattározási, posta és adminisztrációs költsége kifizetésére fordította.