A szabadság átvitele 2020-ról 2021-re


A munkavállalókat évenként 20 munkanap alapszabadság illeti meg. Ezen felül az életkor előrehaladtával, gyermekek születésével, bizonyos veszélyes munkakörök betöltésével, illetve megváltozott munkaképesség, fogyatékosság esetén a munkavállalót pótszabadság is megilleti. Mind az alap-, mind a pótszabadságot alapvetően az esedékesség évében kell a munkavállaló részére kiadni, azonban néhány esetben lehetőség van arra, hogy a szabadság vagy annak néhány napja átvihető legyen a következő évre.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 123. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. A 2020-ra járó fizetett szabadságot tehát még 2020-ban igénybe is kell venni. Az Mt. 122. § pedig kizárja annak lehetőségét, hogy a ki nem adott szabadság megváltásra kerüljön – kivéve a munkaviszony megszüntetésének azon esetét, amikor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, így ilyenkor a ki nem adott szabadságot a megszüntetéskor (megszűnéskor) pénzben meg kell térítenie a munkavállalónak. A főszabály szerint tehát a szabadságot az esedékesség évében, és természetben kell kiadni, így csak kivételes esetben lehet a szabadságot a következő évre átvinni.

Az Mt. 123. § (2) bekezdése értelmében, ha a munkavállaló munkaviszonya 2020. október 1. napján vagy ezt követően kezdődött, részére a szabadság 2021. március 31. napjáig adható ki.

Emellett az Mt. 123. § (4) bekezdése szerint, az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Így, ha például egy általános munkarendben (hétfőtől péntekig) foglalkoztatott munkavállaló legkésőbb 2020. december 31. napján megkezdte szabadságát, a 2021. január 8. napján lejáró szabadsága még 2020-ban kiadottnak tekintendő. A fenti két eset valójában nem is minősül a szabadság átvitelének, hiszen a törvény ezeket az eseteket lényegében úgy tekinti, mintha még időben, az esedékesség évében kiadásra került volna a szabadság.

A klasszikus szabadság-átvitelnek csupán 3 esete van: az életkori pótszabadság átvitele a felek megállapodása alapján, a munkavállaló oldalán jelentkező okból engedélyezett halasztott szabadság-kiadás és a munkáltató oldalán jelentkező, törvényben meghatározott érdek esetén biztosított átviteli lehetőség, amely utóbbi esethez azonban kollektív szerződés megléte szükséges.

Az Mt. 123. § (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalót életkora alapján megillető pótszabadság az esedékesség évét követő év végéig, 2021. december 31. napján kerüljön kiadásra. Ehhez azonban mindenképpen szükség van a felek naptári évre kötött megállapodására. Ez a megállapodás mindig csak az adott évre járó életkori pótszabadság későbbi kiadására vonatkozhat.

Az Mt. 123. § (3) bekezdése értelmében, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a szabadságot az esedékesség évében kiadni, azt az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell kiadni. Így például a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő elháríthatatlan akadály (pl. fizetés nélküli szabadság gyermekgondozás miatt) esetén a 2020-as szabadságot az akadály megszűnésétől számított 60 napon belül kell a munkavállaló részére kiadni.

Ahogy a munkavállaló oldalán, úgy a munkáltató oldalán is jelentkezhet olyan érdek, amely lehetővé teszi a szabadság átvitelét. Az Mt. 123. § (5) bekezdés c) pontja szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Ebben az esetben tehát szükséges a kollektív szerződés léte, és a szabadság átvitelére vonatkozó rendelkezés, továbbá a munkáltató oldalán jelentkező kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok.

Utóbbira példa lehet egy baleset, súlyos kár, az életet, egészséget, testi épséget fenyegető, közvetlen és súlyos veszély elhárítása, vagy ha egyszerre több munkavállaló is beteg lesz, amely miatt a szabadság nem adható ki időben.

A kivételesen fontos gazdasági érdek egy olyan, a munkaszervezéstől független körülmény lehet, amelynek felmerülése esetén a teljes szabadságnak az esedékesség évében történő kiadása hátrányosan befolyásolná a munkáltató gazdálkodását. Ebben az esetben a munkaszervezéstől való függetlenség nagyon fontos, ugyanis a munkáltató előre semmiképpen nem tervezhet ezzel a törvény adta lehetőséggel. Így egy szezonális jellegű munka esetén (pl. karácsonyfa kereskedelem) a szezonális jelleg önmagában nem alapozhatja meg a kivételesen fontos munkáltatói gazdasági érdeket, és ezzel együtt a szabadság átvitelét, hiszen a munkáltató számára e körülmény előre látható, így a működését erre való tekintettel kell megszerveznie.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

Kibővítették a vállalkozások munkaerő támogatását

December 1-jétől a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek után is igényelhető a kilencven napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás a Vállalkozások munkaerő támogatása programban – emlékeztetett Bodó Sándor. A kiterjesztés mások mellett pályakezdők, kisgyermeket vagy hozzátartozót gondozók, tartósan munkanélküliek számára teremt lehetőséget az elhelyezkedésre – tette hozzá a minisztérium csütörtöki közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

2021. november 30.

Kell-e munkaszerződést módosítani a hibrid munkavégzés miatt?

Megállapodás hiányában, az eredeti munkaszerződésben meghatározott munkaidő érvényes a munkavégzés helyétől függetlenül, de hibrid munkavégzés során nem szabad megfeledkezni a munkaszerződés módosításáról sem – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.