GKI: a konjunktúraindex nem emelkedett tovább
Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felfelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott.
Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felfelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott.
A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások augusztusban is kissé javultak, a fogyasztóiak viszont július után augusztusban is némileg romlottak.
Csúcson a lakásfelújítási kedv: a következő egy évben a magyar háztartások csaknem 17 százaléka tervez nagyobb összeget költeni a lakására – derül ki a GKI és a Masterplast közös júliusi felméréséből.
A magyarországi tizenegy kereskedelmi üzletlánc 2020-ban 7,3 százalékkal több, 5306 milliárd forint bruttó forgalmat ért el, ezzel 2007-hez képest 96 százalékkal bővült, vagyis csaknem megkétszereződött a piac – hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzésében.
A mutató az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban és júniusban is tovább nőtt, ezzel elérte tavaly év eleji, vagyis a járvány előtti szintjét.
A tavaly áprilishoz képest nagyrészt helyreállt a magyar háztartások fizetőképessége, az év hátralevő részében a foglalkoztatottság és a hitelmoratórium alakíthatja leginkább a lakossági fizetőképességet az Intrum és a GKI legfrissebb adatai szerint.
A koronavírus-járvány hatására a távmunka elkerülhetetlenül a mindennapok részévé vált, azonban a járvány után a hazai vállalatok csökkenteni tervezik a távmunkát – derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzéséből.
Egyetlen hónap alatt a GKI konjunktúra- és üzleti bizalmi indexe még nem emelkedett ekkorát, így a járvány előtti szint közelébe erősödött.
Az ingatlanokkal foglalkozó fővárosi vállalkozásoknak a következő 12 hónapra vonatkozó piaci kilátásai a tavalyi negyedik negyedévhez képest érezhetően javultak, akárcsak vidéken, ahol szintén a kilátások kisebb-nagyobb javulása következett be – derül ki a GKI és a Masterplast közös márciusi lakáspiaci felméréséből.
A múlt év végi előrejelzéséhez képest 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra emelte a gazdaság idei növekedésére (GDP) vonatkozó prognózisát márciusi elemzésében a GKI, és magasabb inflációval is számolnak.
A februári szerény csökkenés után márciusban ennél is kisebb mértékben emelkedett, de így is megközelítette januári, a járvány kezdete óta mért, igaz még meglehetősen alacsony csúcspontját a mutató.
A mutató februárban mínusz 17,6 ponton állt, kissé romlott a januári mínusz 16,3 ponthoz képest, az üzleti és fogyasztói várakozások is a múlt év véginél kedvezőbbek.
A lakosság saját jövőbeli megtakarítási képességét januárban jelentősen javulónak érezte, ez azonban most februárban az őszre jellemző szint alá esett.
A gazdasági fellendüléssel együtt a háztartások vagyona is nőhet az idén, de az infláció alakulásán múlik, hogy a fizetőképességük is javul-e közölte az Intrum követeléskezelő a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel készített felmérése alapján.
A tavaly novemberben bevezetett szigorítások hatására jelentősen, 16 százalékra nőtt a távmunkában dolgozók aránya a júliusban és szeptemberben mért néhány százalékról.
Az év első hónapjában az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak – közölte a GKI Gazdaságkutató.
2019-ben a nettó 200 ezer forintos átlagkeresethez képest a XII. kerületben 383 ezret, Nógrádban, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Somogyban csak 172 ezret kaptak.
Januárban a decemberi jelentős csökkenést követően csaknem novemberi szintjére emelkedett a GKI fogyasztói bizalmi index.
A GKI felmérése szerint a bejelentett kormányzati ösztönző intézkedések hatására a lakosság következő egy évre vonatkozó lakásfelújítási és korszerűsítési kilátásai a tavalyi negyedik negyedévben ismét erőteljesebbé váltak, a várakozások 14 éves csúcsra emelkedtek.
Az adóhivatal 2019-es adatai szerint 304 830 magánszemély vallott be osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből és hasonlókból származó tőkejövedelmet – derül ki a GKI elemzéséből.