Megőrzési felelősség és home office


A szellemi munkakörben foglalkoztatottak jelentős hányada részéről szinte már elvárás, hogy hetente egy-két napon otthonról dolgozhassanak. A munkavégzéshez használt eszközöket az alkalmazottak ilyenkor magukkal viszik, azonban előfordulhat, hogy home office ideje alatt a laptop elveszik vagy a céges telefon megrongálódik. A dolgozó ezekért az eszközökért felelősséggel tartozik, azonban a felelősség mértéke és formája eltérő lehet.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 180. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Ez a szabály az ún. megőrzési felelősségre vonatkozik, ami lényegében bármely munkavállalóra munkakörétől függetlenül vonatkozhat.

A felelősség fennállásának kritériuma, hogy (i) a dolgot visszaszolgáltatás vagy elszámolási kötelezettséggel kapta meg a munkavállaló, (ii) ezt okirattal igazoltan átvette, valamint (iii) a dolgot állandó őrizetében tartja és kizárólagosan használja vagy kezeli. Az átadás-átvétel mozzanatának igazolása kulcsfontosságú, ugyanis az Mt. 180. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a munkavállaló csak akkor köteles a kárt megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át.

A felek a gyakorlatban az adott eszközre vonatkozó átadás-átvételi jegyzőkönyvben szokták megnevezni, hogy a munkáltató mikor és mely eszközöket adta át a munkavállaló részére, a munkavállaló pedig ebben a dokumentumban aláírásával elismeri az átvételt. A visszaszolgáltatáskori viták elkerülése végett érdemes azt is rögzíteni a jegyzőkönyvben, ha az adott eszközön már az átadáskor található kisebb hiba, karcolás vagy hiányosság.

A megőrzési felelősség objektív, vagyis a munkavállaló felróhatóságát (pl., hogy szándékosan a folyóba dobta a telefonját vagy azt pusztán elhagyta a vonaton) nem kell vizsgálni a felelősség megállapításához. A hiányért való felelősség alól csak akkor mentesülhet a munkavállaló, ha bizonyítja, hogy azt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. A hiánnyal ellentétben a rongálódás esetén a munkavállaló kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [Mt. 180. § (6) bekezdés].

Ha a fenti három feltétel közül valamelyik nem teljesül, vagyis például az átadás-átvétel nincs dokumentálva vagy az eszközt a munkavállaló nem tartja állandó őrizetében, vagy nem kizárólagosan ő használja, akkor a megőrzési felelőssége sem állapítható meg. Természetesen, ha kárt okoz, akkor azért a megőrzési felelősség feltételeinek hiányában is felelnie kell, azonban felelőssége a munkavállalói kártérítési felelősség általános szabályai szerint áll fenn.

Az általános munkavállalói kártérítési felelősség alapja a munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése. A kárt akkor kell megtérítenie munkavállalónak, ha nem az adott helyzetben általában elvárható módon járt el és magatartása, valamint a kár bekövetkezése között ok-okozati összefüggés áll fenn [Mt. 179. § (1) bekezdés]. A bizonyítási teher a munkáltatón van, neki kell a feltételek fennállását, a kárt és az ok-okozati összefüggést is bizonyítania [Mt. 179. § (2) bekezdés]. Az enyhe gondatlansággal okozott károk esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét [Mt. 179. § (3) bekezdés]. Ezzel szemben szándékos vagy súlyos gondaltan károkozás esetén a teljes kár megtérítésére köteles a munkavállaló [Mt. 179. § (3) bekezdés].

A munkavállalónak nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 179. § (4) bekezdés].

A két felelősségi alakzat között jelentős különbség van a felróhatóság jelentősége, a bizonyítás, valamint a kártérítés mértéke tekintetében is, ennek megfelelően nagyobb értékű, fontos eszközök átadásakor a megőrzési felelősség feltételei szerint érdemes rögzíteni a dolog átadását. Ellenkező esetben a munkáltató nem, vagy csak nagyon nehézkesen tudja bizonyítani a kárát.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 7.

Változik a Munka törvénykönyve, sok új szabály jön a szabadságokról

Szerdán szavaznak a képviselők a Munka törvénykönyve módosításáról, így jön a kibővített apasági- és szülői szabadság meglehetősen kevés pénzért, bővül a munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége, és kiegészül a joggal való visszaélés szabályozása. Rendkívüli helyzetekben a dolgozók szabadságuk kis részével sem rendelkezhetnek szabadon. A változások 2023-tól lépnek hatályba.

2022. december 2.

Kutatás indul a kollektív szerződésekről

Hogyan szolgálhatná jobban a munkajog a kollektív tárgyalásokat? Egy online kérdőív kitöltésével most Ön is elmondhatja véleményét a kollektív szerződések jogi szabályozásáról.

2022. december 2.

Amikor a munkaviszony-megszüntetés módja nem egyértelmű

A nehezen értelmezhető helyzetekből kialakuló jogvitákban sok esetben hosszú és bonyodalmas bizonyítási kérdés, hogy valójában hogyan történt a munkaviszony megszüntetése. Az eset egyedi körülményei, a felek valódi szándékait, nyilatkozatait feltáró magatartásuk rekonstruálása alapján lehet csak döntést hozni. Néhány fontos tudnivalót azonban már kikristályosított a bírói gyakorlat.