Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) egy magyar vonatkozású ügyben lefolytatott előzetes döntéshozatali eljárás során a napi és a heti pihenőidőre való jogosultság tekintetében elvi jelentőségi megállapítást tett, amely minden bizonnyal változásokat fog hozni a hazai munkajogi jogalkotásban és jogalkalmazásban is.
A 2023. január 1-jétől hatályos Mt. módosítás a napi és a heti pihenőidő beosztásának szabályain is változtatott. Eszerint nem jár napi pihenőidő, ha másnap nincs munkavégzés. A heti pihenőidő pedig az eddigiekhez képest rugalmasabban beosztható egyenlőtlen munkaidő-beosztásban.
Egy román bíróság az azonos felek között fennálló több munkaviszony esetén a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó uniós szabályok megfelelő alkalmazása érdekében előzetes döntéshozatal keretében fordult az Európai Unió Bíróságához. Vajon a napi 11 órás minimális pihenőidő munkaviszonyonként vagy munkavállalónként értendő? Jelen cikk a kérdés tárgyában hozott uniós ítélet összefoglalója (C‑585/19. sz. ügy).
A munkaidő mértékére vonatkozó szabályokat legtöbbször felső határként emlegetjük, így például főszabály szerint nem lehet egy napon 12 óránál többet dolgozni. De van-e vajon előírás a minimális munkaidőre? Behívható-e a munkavállaló a heti pihenőnapjáról túlórázni, ha az egész feladat csak öt percet vesz igénybe? A válaszhoz egy friss alkotmánybírósági határozatot is figyelembe kell vennünk.
A napi munkaidő teljesítése után a munkavállalót a törvényben meghatározott, egybefüggő pihenőidő illeti meg. Számos eset előfordulhat azonban, amikor az eredetileg pihenésre szánt idő alatt is munkát kell végezni. Az alábbiakban áttekintjük, ilyen esetben mire kell figyelnie a munkáltatónak.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúriának az ügyeleti díj megfizetése tárgyában született Mfv.II.10.279/2018/3. számú ítéletét.
