A nagy kérdés az ‘59-ben születetteknek: mikor érdemes nyugdíjba menni?
A felmerülő lehetőségek közül a nyugdíj várható összege alapján is érdemes lehet választani. Ismertetjük a lehetőségeket.
A felmerülő lehetőségek közül a nyugdíj várható összege alapján is érdemes lehet választani. Ismertetjük a lehetőségeket.
Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.
A korábbi évekhez hasonlóan a 30-59 évesek túlnyomó része, 86 százaléka fontosnak tartja az öngondoskodást – idézte a K&H Adó Online-hoz eljuttatott közleménye a második negyedéves felmérésének eredményeit.
Ha lehetne, átlagosan már 57 évesen nyugdíjba vonulnának a harmincas, negyvenes és ötvenes korosztály tagjai – erre jutott a K&H biztos jövő felmérése. Ha tehetnék, 19 százalékuk legfeljebb 50 éves koráig dolgozna. Ugyanakkor mindössze 10 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a törvényileg meghatározott nyugdíjkorhatár elérése előtt valóban nyugdíjba tudnak majd vonulni.
A nyugdíjba voulás elhalasztása nem ritka, mert a nyugdíj-jogosultság bekövetkezésekor nem kötelező a nyugdíjigény benyújtása, annak időpontja a jogosult döntésétől függ. Egyszerűbbé teszi a helyzetet, hogy az öregségi nyugdíj megállapításának már nem előfeltétele a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) megszüntetése.
Az év közbeni minimálbér-emelés kereseti korlátot érintő hatását szabályozza a legutóbbi törvénymódosítás.
Van némi félreértés azzal az élethelyzettel kapcsolatban, amikor valaki betölti nyugdíjkorhatárát úgy, hogy eddig az időpontig már részesült valamilyen ellátásban, akár nyugdíjban, akár ahhoz hasonló, de nem nyugdíjnak minősülő ellátásban.
Ha a különböző társadalombiztosítási ellátásaik mellett az érintettek betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, sokszor feltett kérdés , hogy van-e jelentősége ennek a ténynek az ellátásuk szempontjából, illetve lehet-e változtatni az ellátás összegén.
A horvát kormány teljes egészében elfogadja a népszavazás kiírását kezdeményező szakszervezetek követelését, és visszaállítja a 67 évre megemelt nyugdíjkorhatárt 65 évre, továbbá törvénymódosítási javaslatot nyújt be, hogy azok, akik ezt szeretnék, 65 év felett is dolgozhassanak – jelentette be Andrej Plenkovic kormányfő.
Amikor különböző társadalombiztosítási ellátásaik mellett az érintettek betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, gyakran feltett kérdés , hogy van-e jelentősége ennek a ténynek az ellátásuk szempontjából, illetve lehet-e változtatni az ellátás összegén.
A nyugdíjak jövőre 7 százalékkal nőnek majd, 4,3 százalékos infláció mellett, 2020 után pedig a növekedésük meg fogja haladni a 6 százalékot, mintegy 4 százalékos éves infláció mellett – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter, első miniszterelnök-helyettes szerdán a moszkvai parlament alsóházában.
A horvát kormány szerdai ülésén elfogadta a nyugdíjreformról szóló törvénytervezetet, és 2033-ra hozná előre a 67 éves nyugdíjkorhatár bevezetését, ami a 2014-ben, a szocialista kormány által elfogadott törvény szerint 2038-tól lépett volna életbe.
A belga kormány a következő években 11 milliárd eurót akar megspórolni gazdasági és szociális reformjai révén, a tervük azonban nem örvend túlzottan nagy népszerűségnek.
Megszavazta az orosz parlament alsóháza harmadik, végleges olvasatában azt a törvénytervezetet, amely a nők esetében fokozatosan 55-ről 60, a férfiakéban pedig 60-ról 65 évre emeli fel a nyugdíjkorhatárt.