Új szabály a korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenységnél


Az év közbeni minimálbér-emelés kereseti korlátot érintő hatását szabályozza a legutóbbi törvénymódosítás.

A korhatár előtti ellátások folyósítása mellett lehet keresőtevékenységet folytatni korlátozott összeghatárig. Ez az összeghatár évente a minimálbér tizennyolcszoros összege.

Minimálbérként a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khetv.) 11.§ (1) bekezdése szerint.

Előfordulhat azonban az is, hogy a minimálbér nem január 1-jével, hanem a naptári év közben változik meg, mint ahogy ez 2021-ben is történt a február 1-jétől érvényes, 161.000 forintról 167.400 forintra megemelt összeg esetében.

Az év közbeni minimálbér emelés kereseti korlátot érintő hatása került szabályozásra a Khetv. legutóbbi módosításával.

A Magyar Közlöny 2021. évi 97. számában kihirdetésre került a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi LIII. törvény, amely 24. §-ával módosította a Khetv. 11. §-át, kiegészítve azt az új (1a) bekezdéssel.

A 2021. július 1-jével hatályba lépő rendelkezés szerint, ha a kötelező legkisebb munkabér havi összege a tárgyévben emelkedik, az éves keretösszeget a megemelt összeg figyelembe vételével kell meghatározni.

Fontos ez a szabály azért is, mert a korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenység nem csak a többlet jövedelem szerzése szempontjából lényeges, hanem a nyugdíj korhatár elérésekor is előnyt jelenthet, így nem közömbös annak összege.

A korhatár előtti ellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel ugyanis az érintett személy szolgálati időt szerez járulék fizetése alapján. Ez azért történhet meg, mivel a korhatár előtti ellátás nem nyugdíj, az ellátásban részesülő nem nyugdíjas, így szerezhet további szolgálati időt, szemben az öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalókkal.

Ha a korhatár előtti ellátás folyósításának időtartama alatt dolgozva legalább 365 nap szolgálati időt szerez az ellátásban részesülő személy, öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésétől, amely időponttól korhatár előtti ellátását már öregségi nyugdíjként kapja, kérheti öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását.

Ezt a lehetőséget a Khetv. 18. §-a tartalmazza.

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérhető.

Az ismételt megállapításhoz szükséges szolgálati idő 2012. január 1. és a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időben szerezhető meg.

Ha az ismételten megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb, mint a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósított ellátás összege, a jövőben ez kerül folyósításra.

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során is alkalmazni kell a fentieket azzal, hogy ahol fenti rendelkezések öregségi nyugdíj korhatár betöltését említik, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.

Az ismételt megállapítás lehetőségét tartalmazó szabályok vonatkoznak a szolgálati járandóságban részesülőkre is.

Az év közben emelkedő minimálbér kereseti korlátnál történő figyelembe vétele azért is kedvező eljárás, mert amennyiben a kereseti korlát túllépésre kerül, a következő hónap első napjától év végéig, de legfeljebb az öregségi nyugdíj korhatár betöltéséig az ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül.

Ha a túllépés decemberben következik be, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

Ezek a rendelkezések a szolgálati járandóság melletti keresőtevékenység esetén is alkalmazandóak.             



Kapcsolódó cikkek

2022. január 14.

Hasznos tudnivalók a rokkantsági járadékról

Több hasonló elnevezésű, így könnyen összetéveszthető pénzbeli ellátással is találkozhatunk: közülük kevésbé ismert, de igen fontos ellátás a rokkantsági járadék, amely különbözik a hasonló nevű rokkantsági ellátástól.

2022. január 13.

Szolgálati idő és túlfizetés – jogeset

Az egyéni vállalkozó biztosítással járó jogviszonyának azon időtartamát lehet szolgálati időként elfogadni, mely alatt a vállalkozó a jogviszony fennállása alatt hatályos jogszabályokban meghatározott bevallást eszközölt, abban megjelölt és adott év hatályos jogszabályai alapján meghatározott mértékű járulékot fizetett, valamint egyéb bejelentkezési kötelezettségeinek is eleget tett. Járulék bevallás nélkül a befizetések jogcím nélküliek, túlfizetésről, hiányról csak bevallás ismeretében lehet beszélni, és a befizetést is csak bevallás megléte esetén lehet járuléknak tekinteni. Sok esetben azonban egy-egy feltétel hiányzik, melyek együttes teljesítéséről a nyugdíjat igénylők sokszor nem is tudnak. Jogeset.