Közösségen belüli teherközlekedés

Magyar székhelyű vállalkozás olasz székhelyű vállalkozás megbízásából szállít Magyarországról Olaszországba csempét. Terheli-e 20 százalékos áfa a fuvarköltséget? Ha ebben az esetben a magyar cég magyar alvállalkozót bíz meg a fuvar elvégzésére, a magyar alvállalkozó a magyar cég részére áfával terhelten állítja-e ki a számlát?

Teherfuvarozó egyéni vállalkozó alvállalkozóként, egy speditőr cég (belföldön nyilvántartásba vett adóalany) megbízásából árut szállít Magyarországról Közösségi országokba és onnan vissza.
Tekintettel arra, hogy a teherközlekedés indulási és érkezési helye két különböző tagállamban van, úgy gondoltuk, hogy Közösségen belüli teherközlekedésnek minősül, amelynek teljesítési helye belföld (tekintve, hogy a megrendelő az indulási hellyel azonos tagállamban nyilvántartásba vett adóalany).
Ezekre tekintettel a teljes útszakasz vonatkozásában a belföldi 25%-os adókulcsot alkalmaztuk.
A speditőr cég ezt kifogásolta, arra hivatkozva, hogy a „termék a Közösség területén kívülről lett beléptetve, a hivatkozott fuvarozási feladat nemzetközi közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatásnyújtás”, hivatkozva az Áfa tv. 12. § h.) pontjára.
A speditőr cég és a vállalkozó között megkötött vállalkozói szerződésből nem derül ki, hogy a fuvarozott termék korábban Magyarországon szabadforgalomba lett-e helyezve, illetve az sem, hogy a szolgáltatást saját nevében rendelte-e meg a vállalkozótól.
A megrendelő cég által megküldött CMR dokumentumokon csak Közösségi vállalkozók megnevezése és magyar vámudvar megnevezése található.

Társaságunk magyarországi vámudvarból kiindulva közösségen belüli (Németország) teherfuvarozási tevékenységet végez. Az áfa-törvény 18. § (4) bekezdése szerint a teljesítés időpontja a termék feladásának vagy elfuvarozásának napja.
1. Kérjük szakmai véleményüket arra vonatkozóan, hogy mit kell teherfuvarozás esetén a termék feladásának tekinteni. Értelmezésünk szerint a termék feladása az áru kamionokra történő felrakását jelenti, de ebben az összefüggésben gondot jelent, hogy az áruval megrakott kamionok gyakran két-három napot állnak a vámudvar területén, így a feladás napja nem értelmezhető egzaktan a teljesítés, illetve az adófizetési kötelezettség vonatkozásában.

2. További problémát jelent számunkra az, hogy az áru külföldre történő megérkezését igazoló árukísérő okmányok (CMR), csak hetek múlva érkeznek vissza a gazdasági társasághoz az áru elfuvarozási (teljesítési) időpontjához képest. Ez azt jelenti, hogy az okmányok gyakran csak az áfa-bevallás zárása után állnak rendelkezésre.
Kérjük véleményüket arra vonatkozóan, hogy a CMR okmányok figyelmen kívül hagyhatók-e az áfa-bevallás összeállításánál. Amennyiben nem, milyen módon lehet áthidalni a tényleges teljesítés és a CMR okmány visszaérkezéséből következő időeltolódás áfa-bevallásra gyakorolt hatását? A bevallás önellenőrzésével?

Egy magyaroszági fuvarozócég olyan megbízást kap ciprusi partnerétől, hogy egy terméket belföldön fuvarozzon el megmunkálás céljára. Majd ezt a terméket további megmunkálásra újabb belföldi helyre szállítja. Amikor elkészült a termék, kiszállítják Németországba.
Kezelhető-e ez az eset az ÁFA tv. 15/A. § ( 2) bekezdésében meghatározott közösségen belüli teherközlekedéssel egy tekintet alá eső teherközlekedésként? Esetleg a megbízás módosításával számlázhat-e a magyaroszági cég áfamentesen? (Mindkét cég rendelkezik uniós adószámmal.)

Társaságunk árufuvarozással foglalkozik. Az uniós csatlakozás utáni számlákon – mivel a tevékenység teljes mértékben 25%-os áfa-körbe tartozik – továbbra is fel kell tüntetni, hogy mennyi volt a belföldi, és mennyi a közösség területén megtett útszakasz bevétele, avagy nem?