Munkaügyek

2024. február 5.

A Tesco átlagosan 12,5 százalékkal emeli munkavállalói bérét

A Tesco az idén 5,6 milliárd forintot fordít a magyarországi áruházakban és logisztikai központokban dolgozó munkatársai bérére, amely így a tavalyi bérmegállapodáshoz képest átlag 12,5 százalékkal emelkedik március 1-jével – közölte a Tesco-Global Áruházak Zrt., a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), valamint az Egyenlő.hu – a modern szakszervezet hétfőn közös közleményében.

2024. február 2.

A MASZSZ megsokszorozná a hatósági ellenőrzések számát

A munkaügyi hatósági ellenőrzések számának radikális és gyors növelését, s ezzel a feketemunka látványos visszaszorítását szorgalmazza a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután egy tanulmányból kiderült, 2023-ban az előző évekhez képest különösen sok szabálytalanságot találtak még annál a kevés cégnél is, ahová eljutottak az ellenőrök. A hatósági rajtaütések száma negyedére csökkent az elmúlt évtizedben, a szabálytalanságokért gyakran csak „dorgálás” jár, így nem csoda, ha sok munkáltató visszaél a helyzettel.

2024. február 2.

Ki nem túlórázhat?

A magyar munkajog igen megengedő a túlmunka – avagy a Munka Törvénykönyvének szóhasználatával: rendkívüli munkaidő – elrendelésével kapcsolatban abban az értelemben, hogy a munkáltatónak tulajdonképpen semmilyen rendkívüli helyzetet nem kell tudnia igazolni ahhoz, hogy a dolgozóknak túlmunkát írjon elő. Ezzel együtt a rendkívüli munkavégzésre való utasítás számos egyéb korlátozás alá esik.

2024. február 1.

Az OTP Bank is csatlakozott az Apponyi Franciska Jövőműhely Programhoz

 Az OTP Bank is csatlakozott a Belügyminisztérium (BM) által indított, a gyermekvédelmi szakellátásban élők munkavállalását segítő Apponyi Franciska Jövőműhely Programhoz. Az erről szóló megállapodást szerdán írta alá Fülöp Attila, a BM gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára és Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

2024. január 30.

Az autóbusz-vezetők többsége nem vette fel a munkát a Volánnál, a tárgyalások folytatódnak

A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) január 28-29-ére szervezett munkabeszüntetésének második napján a hétfőre munkavégzésre vezényelt autóbusz-vezetők 56 százaléka, míg a teljes munkavállalói létszámnak 21 százaléka vett részt a sztrájkban – közölte a Volánbusz Zrt. Lázár János közlése szerint kedden egy módosított bérajánlatot tesz a szakszervezeteknek.

2024. január 30.

Jó hír az ingázóknak: marad a Budapest-bérlet

A Budapest-bérlet változatlanul érvényes marad a főváros egész területén, a Pest vármegyére váltott havi bérletet, illetve a havi országbérletet március 1-től a BKK járatain is elfogadják – erről állapodott meg hétfőn Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere és Lázár János építési és közlekedési miniszter a főpolgármesteri hivatal hétfői tájékoztatása szerint.

A munkavállaló betegségére alapított azonnali hatályú felmondás a próbaidő alatt
2024. január 30.

A munkavállaló betegségére alapított azonnali hatályú felmondás a próbaidő alatt

A próbaidő tartama alatt a munkaviszony azonnali hatállyal, indokolás nélkül felmondható, ami ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy a felmondás közlésére ne kerülhetne sor jogellenesen. Az alábbiakban egy konkrét példán keresztül ismertetjük, hogy mi a jogi megítélése annak az esetnek, amely szerint a munkáltató a próbaidő tartama alatt kizárólag a munkavállaló betegsége miatt közli felmondását.

2024. január 29.

2023-ban csaknem 20 százalékkal emelkedett a fizikai átlagórabér

2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19,8 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 negyedik negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

2024. január 29.

Kötöttségek a kötetlenségben – milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a kötetlen munkaidős munkavállaló foglalkoztatása kapcsán?

A pandémia idején tömegesen terjedő otthoni munkavégzés igen gyakran együtt járt a kötött munkaidő-beosztás fellazulásával is: a dolgozni hazaküldött munkavállalók kapcsán a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát is sok esetben kiengedte a kezéből, a munkavállaló a továbbiakban csak határidőket kapott, és munkarendje kötetlenné vált. A kötetlen munkarend nemcsak a – mára már visszaszorulóban lévő – távmunkával illetve home office-szal szokott együtt járni. Az ilyen munkarendet alkalmazó munkáltatók számára igen fontos előnyt jelent, hogy a kötetlenséggel egy sereg, a munkaidő-beosztással járó adminisztrációt, kalkulációt, munkajogi buktatóhelyzetet meg lehet spórolni. Így, ahol azt a munka természete megengedi, és megvan a kellő bizalmi alap ahhoz, hogy a munka határidőre el lesz végezve, a kötetlen munkarend igen kedvező opciónak tűnik. A kötetlenség azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak az érintettek munkaidejének megszervezésével és adminisztrációjával semmilyen feladata ne lenne. Cikkünkben ez utóbbi kötelezettségeket foglaljuk össze .

2024. január 26.

Decemberben 4,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta

A munkanélküliek száma 2023 decemberében 207 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt. 2023-ban – az év egészét tekintve – a munkanélküliek átlagos száma 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. január 24.

Nem minősítette munkaviszonnyá a platformalapú ételfutárkodást a Kúria

Nem minősítette munkaviszonnyá a platformalapú, egyéni vállalkozóként végzett ételfutárkodást a Kúria egy a közvéleményt is foglalkoztató ügyben, így Magyarországon ma az úgynevezett platformmunkát végzők kiesnek a munkajog által biztosított védelemből. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője szerint indokolt, hogy nem feltétlenül minden foglalkoztatási forma munkaviszony, ugyanakkor szükség volna az erőfölényben lévő nagyvállalatok és az egyéni vállalkozók közötti egyenlőtlenséget kezelő köztes kategória kialakítására, vagy jogi védőhálóra.

2024. január 23.

A bruttó átlagkereset 621 200 forint volt 2023 novemberében

2023 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 427 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1, a nettó átlagkereset 14,0, a reálkereset pedig 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A munkáltatói jogkör gyakorlója
2024. január 23.

A munkáltatói jogkör gyakorlója

A foglalkoztatás szempontjából a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye kiemelt jelentőséggel bír; ez a személy jogosult ugyanis a munkavállalókkal szembeni döntések meghozatalára. A jogkör gyakorlása azonban nemcsak a munkáltatói jogok munkavállalóval szembeni gyakorlását jelenti, hiszen sok esetben ez az a személy, aki a vállalt kötelezettségeket is teljesíteni köteles.

2024. január 22.

Nőtt az aktív munkakeresők száma, csökkentek a betöltésre váró pozíciók

Tavaly az utolsó negyedévben a meghirdetett állásokra 20,9 százalékkal több pályázat érkezett, mint az előző év azonos időszakában, eközben a betöltésre váró állások száma 13,5 százalékkal csökkent – közölte hétfőn a Profession.hu, az egyik leglátogatottabb tematikus állásportál negyedéves jelentése alapján.

2024. január 18.

65 ezerben maximalizálják a kiadható munkavállalási engedélyek számát

A családok és a magyar munkahelyek védelme érdekében a kormány arról döntött, hogy 2024-ben 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb számát, továbbá meghatározta azt a mintegy 300 foglalkozást, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége
2024. január 16.

A munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége

A munkavállaló oldalán felmerülő, jogszabályban meghatározott körülmények fennállásakor a munkáltatót állásfelajánlási kötelezettség terheli. A kötelezettség célja a munkavállaló jogvédelmének biztosítása. Hogy mely esetekben kerül erre sor, illetve mi a pontos tartalma ennek a kötelezettségnek, az alábbiakból kiderül.