A cégek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a védekezés második szakaszában, az élet fokozatos újraindítása mellett, mikor, milyen körben vezetik be ismét a munkahelyi munkavégzést.
Az élet újraindításának feltételei Budapesten is megvannak a miniszterelnök szerint, aki arról is beszélt, 100 ezer új közmunkahelyet teremtenek.
A legtöbb igénylés a turizmus-vendéglátás területéről és a kereskedelmi ágazatból érkezik.
Négynapos hosszú hétvége viszont csak egyetlenegy lesz, mégpedig húsvétkor.
A Process Solutions tapasztalati szerint az idegenforgalomban és a nem-élelmiszer kiskereskedelemben aktív cégek érdeklődnek a kormány által biztosított bérkiegészítés után, a gyárak és termelési üzletágak esetében inkább a munkaidőkeret kiterjesztése a jellemző.
A webináriumon való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Az Állami Számvevőszék elnöke szerint folytatni kell a munkaalapú gazdaság építését, és nemcsak az állami költségvetést vagy a vállalkozások üzleti elképzeléseit kell újratervezni, hanem a családoknak is át kell tekinteniük a lehetőségeiket.
A munkaviszony megszüntetését és az elszámolást követően a felek általában nem hallanak többet a másik felől. Akkor viszont, ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, bírósághoz fordulás esetén még hosszú ideig jelentenek problémát a másiknak. Sőt, bizonyos esetekben lehetőség van a munkaviszony helyreállítására is, amelynek következtében a munkaviszony oly módon folytatódik, mintha a munkavállaló a megszüntetés és a helyreállítás közti időtartamot is munkaviszonyban töltötte volna.
Leépítésekre készülnek számos németországi gazdasági ágazatban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének felmérése szerint.
A fertőzés veszélye továbbra is fennáll, a vírus viselkedését senki nem látja biztosan előre, ezért fokozott körültekintéssel lehet csak a cégek működését lépésről lépésre újraindítani.
A miniszterelnök állami munkahelyteremtő programokról beszélt reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Abból a tényből, hogy egy munkavállaló lázas, még nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy koronavírus fertőzte meg.
A cégvezetők tartanak a következő hat hónaptól, tízből heten úgy vélik ebben az időszakban tovább romlik a cégük helyzete, de csak minden tizedik jelezte azt, hogy létszámcsökkentésre készülne a következő hónapokban.
Mit tehet a munkáltató, ha dolgozóját járványügyi megfigyelés alá helyezik? ÉS mit tehet akkor, ha a munkavállaló vírustól való félelmében nem akar dolgozni? Hogyan biztosíthatók a gyakorlatban az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei? Fontos kérdések, fontos válaszok.
Eddig már mintegy 31 ezer munkavállalónak segítettek, és majdnem 2000 cég pályázott a kormány gazdaságvédelmi akciótervében elindított bértámogatásra.
Lehet-e új munkaszerződést kötni home office-ban a munkavállalóval? Mi lesz a kényszerből, más megoldás hiányában fizetés nélküli szabadságra "küldött" dolgozókkal? Kiveheti-e az éves szabadságát, akit fizetés nélküli szabadságra küldtek? Fontos kérdések, fontos válaszok.
Ahány cég, annyi kérdés merült fel a bértámogatás kapcsán a feltételek meghirdetése óta. A kihirdetett rendelet és a bértámogatás igényléséhez szükséges dokumentumok ismeretében egyre több kérdés tisztázódik, vagy éppen kiderülnek azok a pontok, amelyeket ellenkezőleg értelmeznek a támogatást igénylők és a hatósági szereplők.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint több ponton is sérti az Alaptörvényben foglalt jogokat a kormány gazdasági mentőcsomagja. Különösen a Munka törvénykönyvének azt a módosítását vitatják, amely szerint „a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhet”.
A munkahelyvédelmi bértámogatás igényléshez már elérhető az új, módosított formanyomtatvány.
Márciusban 19 százalékkal volt magasabb a fizikai átlagbér, mint egy éve, az első negyedévben a középvezetők béremelkedése is a 7 százalékot közelítette – derül ki a Trenkwalder és a BDO Magyarország adataiból.