Jövőre két munkanap áthelyezéssel kell tervezniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Az első hosszú hétvége 2022-ben március 15-re esik majd, összesen öt hosszú hétvégével és három négynapos hétvégi pihenővel lehet tervezni jövőre – írja az RSM Blog.
Már a cégek harmadának jelent komoly nehézséget a növekvő munkaerőhiány – derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.
Megvannak az idei munkaerőpiaci preferenciákat vizsgáló felmérés eredményei és az Év Legvonzóbb Munkahelye díj győztesei – áll a PwC közleményében.
Milyen hatással lesz a digitalizáció a munkajogra? Hogyan védhető a magánélet a digitállis világban? Mit őrizzen meg a munkajog a következő évszázadokban? Az alábbiakban Dr. Kártyás Gábornak a XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadásáról olvashatnak beszámolót.
Rámutattak: az EU-ban a nők átlagosan még mindig kevesebbet keresnek, mint a férfiak, annak ellenére, hogy a nemek egyenlő bérezésének biztosítása már több mint 60 éve szerepel az uniós szerződésekben. Mint felhívták rá a figyelmet, a bérszakadék mögött sokrétű tényezők állnak: a gondozási felelősség túlnyomórészt a nőkre hárul, akik ezért gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben. Emellett a nők gyakran alacsonyabb fizetésű ágazatokban és munkakörökben tevékenykednek. Többször előfordul az is, hogy kevesebbet fizetnek nekik, mint férfi kollégáiknak, ugyanazon vagy azonos értékű munkáért, ami későbbi nyugdíjukra is kihatással van. Az Európai Bizottság az év elején a bérezés átláthatóságáról szóló irányelvre tett javaslatot, amely révén konkrét eszközökkel kívánja felruházni a munkavállalókat jogaik érvényesítésére, és ösztönzi a vállalatokat, hogy felülvizsgálják bérstruktúrájukat. A bizottság szerint azok a munkaadók, akik időt szánnak a bérezés átláthatóságára és a javadalmazásra vonatkozó normák kidolgozására, versenyelőnybe kerülnek, mert vonzzák a tehetséges munkavállalókat. A brüsszeli testület emellett felszólította a társjogalkotókat, hogy késedelem nélkül fogadják el a bérezési átláthatóságról szóló irányelvet. Uniós felmérések szerint tízből kilenc európai nő és férfi úgy gondolja, hogy elfogadhatatlan a nemek közötti bérszakadék. Az európai munkavállalók egyetértenek a bérezés…
A munkáltató és az érdekképviseletek is az oltás felvételére ösztönöznek a MÁV-Volán-csoportnál – közölte a MÁV Zrt.
Jelentős előrehaladást ért el a jövő évi bérmegállapodás részleteinek kidolgozásában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2021. november 3-án, Budapesten; a felek a legfőbb pontokban kompromisszumra jutottak, a minimálbér tehát 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik januártól – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Felkavarta az állóvizet az a kormányrendelet, melynek értelmében a munkavállalók Covid oltásáról való döntés a munkáltatók kezébe kerül. A koronavírus védőoltáshoz kapcsolódóan az adatkezelési szabályok is változtak.
Mikor lép életbe a 45 napos határidő, milyen szabályok vonatkoznak a fizetés nélküli szabadságra, érinti-e a passzív állományt a rendelkezés? – többek között ezeket a kérdéseket vizsgálták a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwCLegal szakértői.
November 1-jétől az állami intézményeknél kötelező a koronavírus elleni védőoltás, az önkormányzati intézményeknél a polgármester döntésétől függ.
Egy új törvényjavaslat alapján Magyarország csatlakozik azon országokhoz, amelyek digitálisnomád-vízummal próbálják magukhoz csábítani a technofil szabadúszókat.
A novembertől elérhető új bértámogatás a szakképzettséggel rendelkező, 30 év alatti álláskeresők foglalkoztatására ösztönöz.
2021. november 1-jétől a munkáltatók felhatalmazást kapnak arra, hogy előírják a koronavírus elleni védőoltás kötelező felvételét alkalmazottjaik számára. Az erről rendelkező Kormányrendelet számos jogértelmezési kérdést vet fel, amelyeket az alábbiakban járunk körül. Előre kell azonban bocsátani, hogy a védőoltás nem írható elő automatikusan minden munkahelyen, és az is kérdéses, mi történhet az oltás felvételét elmulasztó foglalkoztatottal.
November 1-től ugyan a friss kormányrendelet lehetővé teszi a cégek és a vállalkozások számára, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltás felvételét munkavállalóik számára, az állásinterjún a védettségre vonatkozó kérdés változatlanul kerülendő lesz. Emellett távmunka keretében foglalkoztatottak esetében sem feltétlenül lesz indokolt az oltásra való kötelezés – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás, olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.
A Kormányinfón már bejelentett intézkedésekről szóló kormányrendeletek megjelentek a Magyar Közlönyben.
Megint rólunk, de nélkülünk döntöttek – írja közösségi oldalán a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) arról a kormányzati döntésről, amely lehetővé tenné a munkáltatóknak a kötelező oltakozás elrendelését.
A kormány döntése értelmében a munkaadók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavégzés feltételeként, ha a dolgozók biztonsága ezt kívánja – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.
Szeptemberben a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 687 ezer volt, 9 ezerrel több az előző havinál. A foglalkoztatotti létszámnak a KSH által fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlaga a július-szeptemberi időszakban 4 millió 663 ezret tett ki, ami 36 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában és 4 ezerrel több az egy hónappal korábbinál – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Liga Szakszervezetek arra számít, hogy november közepén aláírják a megállapodást a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról – mondta Mészáros Melinda, az érdekképviselet elnöke.
Írásunkban most az iskolaszövetkezetek, és a legújabb, legfrissebb lehetőség, a 2021. július 1-jétől működő „kismama szövetkezetek”, hivatalos néven a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete kerül bemutatásra.
