A világban zajló gazdasági események következtében felértékelődött az anyagi biztonság, a stabilitás és a hosszú távú karrier szerepe a munkavállalók körében. Bár továbbra is az alapbér a legfontosabb szempont a munkahely-választáskor, a növekvő bizonytalanság átalakította a munkahelyválasztási preferenciákat: a rugalmas munkaidő és a kiszámítható időbeosztás helyett előtérbe került a karrier és a túlóra-kifizetés.
A próbaidőre nem a határidő, hanem az időtartam Mt. szerinti számításának szabályait kell alkalmazni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban szeptemberben átlagosan 4,9 százalék volt a munkanélküliség, ami megegyezett az augusztusival.
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A nyugdíj előtt álló munkavállalók védelmét az úgynevezett „védett kor” intézménye szolgálja. Ennek célja az idősebb munkavállalóknak való felmondás lehetőségének korlátozása, hiszen ők már sokkal nehezebben tudnának új munkahelyet találni. A munkáltatóknak is fontos ismerniük a védett korhoz kapcsolódó munkajogi szabályokat, hiszen nem felmondási tilalomról, csak annak korlátozásáról van szó.
Az Mt-módosítás hatálybalépésétől legkésőbb az első munkanaptól számított hetedik naptári napig szükséges írásban közölni a munkavállalóval a munkafeltételeket.
Előremutató szabályok, alacsony összegek. Bevezetésre kerül az apasági szabadság és a szülői szabadság.
Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, a munka és magánélet egyensúlyáról szóló uniós rendelkezések átültetése érdekében a Technológiai és Ipari Minisztérium benyújtotta a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek.
A munka és magánélet elhatárolásának kérdése a modern technológia természetessé válásával egyre nehezebb helyzetek elé állítja mind a munkáltatót, mind a munkavállalót – különösen igaz ez járvány idején, amikor azok is otthoni munkavégzésre kényszerültek (és kényszerülnek), akiknél korábban ez a lehetőség fel sem merült, vagy a munkáltató zárkózott el ezen opció elől. Ugyanakkor sokan vannak, akik előtt kapukat nyithat a munkaerőpiacon a rugalmasabb munkavégzés lehetősége, különös tekintettel azokra, akik gyermek(ek)et nevelnek vagy tartósan beteg hozzátartozójukat ápolják.
A törvényi feltételek megvalósulása esetén a munkáltató személyében a változás akkor is bekövetkezik, ha az átvevő munkáltató a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget – a Kúria eseti döntése.
Szeptemberben 185 ezren voltak állás nélkül, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt. A július-szeptemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 178 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal
A XIX. Magyar Munkajogi Konferencián tartott szemináriumon dr. Nádasné dr. Rab Henriett egyetemi docens moderálásával dr. Nádas György egyetemi docens, dr. Ikanov Gábor ügyvéd és dr. Dudás Katalin ügyvéd osztotta meg gondolatait a munkáltatóval szembeni igényérvényesítés lehetőségeiről és a munkavédelmi felelősségről. Cikkünkben röviden beszámolunk a szemináriumon elhangzottakról.
Jelenleg a gazdaságban az egyik fő kérdés, hogy a különböző szektorokban tevékenykedő cégek hogyan tudják megoldani energiaellátásukat. Sokan korábban kötött szerződésekkel egyelőre alacsonyan tudják tartani költségeiket, másoknak a tevékenységük okán adódó extrém energiaigények miatt akár csak pár nap leállás is végzetes lehet. Emellett olyan területeken, mint az idegenforgalom és vendéglátás egyik napról a másikra tűnhet el a fizetőképes kereslet, és akkor még nem is beszéltünk a munkaerő megtartását érintő nehezítő körülményekről
Megélhetési kalkulátor is segítheti a bértárgyalásokra készülő szakszervezeteket és vállalatvezetőket, ám az ingyen használható online szolgáltatás segítségével bárki megtudhatja, pontosan mennyivel növekedett a megélhetési költsége. A kalkulátor az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatásával készült.
Augusztusban 497 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 507 000 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 900 forintot ért el. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Nem opció, hanem elvárás ma már az otthoni munkavégzés – derül ki a 400 munkáltató körében végzett kutatásból. A munkavállalók több mint 80 százalékának elvárás a munkáltató felé, hogy biztosítsa az otthoni munkavégzés lehetőségét, a legtöbben pedig az eszköz- és a rezsitámogatást tartanák ideálisnak a foglalkoztató részéről a jelenlegi helyzetben, derült ki a MISZ Iskolaszövetkezet online kutatásából. A felmérés szerint csak körülbelül minden kilencedik válaszadónak emelkedik jelentősen a rezsije, a kitöltők zöme viszont akkor sem térne vissza az irodába, ha kiugróan emelkednének az energiaköltségei.
Novembertől április közepéig négynapos munkahetet és tízórás munkanapot vezetnek be a városházán Tatabányán az energiaárak növekedése miatt.
A harmadik negyedévben 1579 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzés szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1429 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban is hasonló mértékben változtak a bérek: mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2021 harmadik negyedévéhez képest 10 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
A XIX. Magyar Munkajogi Konferenciát 2022. október 11-13. között rendezték meg a Thermal Hotel Visegrád falai között. Mai cikkünkben Prof. dr. Kun Attilának a Konferencia első napján elhangzott előadásáról számolunk be, aki a munkáltató által okozott kárért való felelősség biztosítási és felelősségi modelljét elemezte.
Az ügyvezetők, mint vezető tisztségviselők fontos szerepet töltenek be a társaság életében, hiszen az általuk végzett tevékenységen múlik a cég alapvető gazdasági működése. Felelősségük jelentős, éppen ezért a feladatellátásuk kereteit és a pozíciójukhoz fűződő kötelezettségeiket pontosan ismerniük kell annak érdekében, hogy a társaság érdekeit szem előtt tartva folytassák tevékenységüket. Az ügyvezető és a társaság közötti kapcsolatot a létrejött jogviszonyra tekintettel szükséges értékelni.
