A kormány célja, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi működőtőke, az FDI állománya, ami jelenleg 100 milliárd eurót (mintegy 37 850 milliárd forint) tesz ki – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden Győrben az Audi Hungaria Zrt.-nél, az új generációs elektromos motorok sorozatgyártásának elindításakor.
Tavaly ősz óta 39 százalékról 34 százalékra csökkent azok aránya, akik tartanak a munkahelyük elvesztésétől a következő 1 évben – közölte az BNP Paribas Cardif Biztosító.
A végkielégítésre való jogosultság függ a munkaviszony megszüntetése módjától, továbbá a felmondás indokától, illetve a munkaviszonyban töltött idő tartamától. Ha a munkaviszony felmondási idő nélkül azonnali hatállyal szűnik meg, végkielégítés nem jár – a Kúria eseti döntése.
A gazdasági mutatók a cégek tavalyi várakozásaihoz képest kedvezőtlenebbül alakultak, ezért visszafogták a munkaerő-toborzását: 2023 első kilenc hónapjában 17 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg az előző év azonos időszakához képest – közölte a Profession.hu kedden.
A munkavállaló az ekho szerinti adózási módra jogosító tevékenységet végez. A munkavállaló jogviszonyát a munkáltató felmondással megszünteti és a felmondásra tekintettel végkielégítést fizet neki. Kérdés, hogy a végkielégítés után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik vagy arra is alkalmazható az ekho.
A harmadik negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1855 forint volt, ami 17,4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1579 forinthoz képest – közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary hétfőn.
A Munka Törvénykönyve 2023-tól hatályos változásainak számos gyakorlati tapasztalatát osztották meg munkajogászok Visegrádon, a Wolters Kluwer Hungary által 2023. októberében 20. alkalommal megrendezett Magyar Munkajogi Konferencián. A szemináriumon a konferencia résztvevői a joggal való visszaélés, valamint az apasági és szülői szabadság új szabályainak alkalmazásába, továbbá a munkavállaló által kezdeményezhető munkafeltételek és munkaszerződésmódosítás gyakorlatába nyerhettek betekintést. Beszámolónk első része.
Az Ericsson által megkérdezett termelő cégek kétharmada szerint tíz éven belül a gyártási folyamatok 80 százaléka automatizálható lesz, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz szükség emberekre a gyárakban. Sőt: a mesterséges intelligencia, a hálózatba kötött gépek és az automatizáció újabb hullámát hozó Ipar 5.0 kifejezetten felértékeli az emberi munkaerőt, igaz a munkavállalóknak tovább kell képezniük magukat, hogy a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhassanak. Az 5G pedig kulcsszerepet játszik az újabb ipari forradalomban.
A munkanélküliek száma 2023 szeptemberében 191 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az Ericsson által megkérdezett termelő cégek kétharmada szerint tíz éven belül a gyártási folyamatok 80 százaléka automatizálható lesz, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz szükség emberekre a gyárakban. Sőt: a mesterséges intelligencia, a hálózatba kötött gépek és az automatizáció újabb hullámát hozó Ipar 5.0 kifejezetten felértékeli az emberi munkaerőt, igaz a munkavállalóknak tovább kell képezniük magukat, hogy a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhassanak. Az 5G pedig kulcsszerepet játszik az újabb ipari forradalomban.
2023 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 555 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 383 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, míg a reálkereset 1,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az orosz-ukrán háború kirobbanását követően történelmi magasságokba repült az infláció Magyarországon, emiatt a cégeknek sorozatos béremeléseket kellett végrehajtaniuk az elmúlt szűk két évben. Mostanra viszont elérkeztünk arra a pontra, amikor önmagában a fizetések növelésével nem lehet megfelelően motiválni a munkavállalóinkat, állítja Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora. Mint fogalmazott, a dolgozók ”nem fogják tűzbe tenni a kezüket” a cégért havi plusz 10 ezer forintért, inkább csoportos vagy egyéni juttatásokban kell gondolkodni, azzal lehet nagyobb hatást gyakorolni a munkatársak teljesítményére.
A Wolters Kluwer Hungary 20. alkalommal rendezte meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2023. október 10-12. között. Nyitó előadásában dr. Berke Gyula tanszékvezető egyetemi docens a munkáltatói szabályzatok jogi természetét és jelentőségét vázolta fel a nemzetközi és a magyar munkajogban.
Mai cikkünkben szerző a munkaviszony munkáltató részéről történő, jogellenes megszüntetése és a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított peres eljárások egypár gyakorlati kérdését járja körül.
A Kúria egy friss döntésében kimondta, hogy ha a munkaviszony létesítésének a feltétele a tanulmányi szerződés megkötése és a felek akarata kölcsönösen a munkaszerződés megkötésére irányult, akkor nem állapítható meg, hogy a munkáltató kötelezte a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére. Ezért ilyen esetben a tanulmányi szerződés megkötése nem tilos.
Az Országgyűlés 2016. november 22-én fogadta el a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (a továbbiakban: Pp.), amely számos ponton érintette a polgári perjogot és ezáltal a munkaügyi pereket is. A Pp. munkaügyi bíráskodásra vonatkozó részének kidolgozása érdekében az Igazságügyi Minisztériumban önálló munkacsoport működött. A munkacsoport azt a javaslatot tette, hogy a munkaügyi perek szabályai a Pp.-be integráltan kapjanak helyet azzal, hogy önálló fejezetben, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.) XXIII. fejezetének szabályait átemelve, de azt több ponton újragondolva kerüljenek szabályozásra.1 A munkacsoport véleménye az volt, hogy a munkaügyi perek nem indokolják a polgári perrendtartástól teljesen elkülönülő, önálló munkaügyi eljárási kódex megalkotását, ez a fajta differenciálás elegendő. A Pp. hatálybalépése óta számos olyan perjogi kérdés felmerült a munkaügyi jogvitákban, amely átgondolásra és esetlegesen újraszabályozásra szorul. Ezeknek egy része már feloldásra került, más része még várat magára. Jelen tanulmány célja, hogy egyfajta vitaindítóként összegyűjtsön olyan kérdéseket, amelyek esetlegesen perjogi – némely esetben akár anyagi jogi – szabályozást kívánnának. A tanulmány sporadikus felépítést követ.
Éves összevetésben 25,7 százalékkal több jelentkezés érkezett a meghirdetett munkalehetőségekre a harmadik negyedévben, az álláshirdetések száma ugyanakkor csökkent – közölte a profession.hu.
2023. május 17.-én kihirdetésre került a 2023/970/EU irányelv, amely a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szól. Az irányelv tartalma egyértelműen követi az uniós jogfejlődést, így számos olyan rendelkezést tartalmaz, melyet az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: EuB) gyakorlata az elmúlt években kimunkált. Az irányelvet a tagállamok 2026. június 7-ig kötelesek átültetni, azaz esetünkben a hazai jogalkotás is eddig köteles meghozni az idevonatkozó rendelkezéseket. Az előbbi implementációs határidőtől függetlenül a következetes EuB gyakorlat értelmében a tagállamoknak már most tartózkodniuk kell minden olyan rendelkezés meghozatalától, amely „komolyan veszélyeztetné” az irányelvben foglalt célok elérését. Az irányelv céljai és főbb tartalmi rendelkezéseit a jelen cikkben kerül összefoglalásra.
Jól állnak a jövő évi bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), korábban nem igen volt arra példa, hogy október közepén azt lehessen mondani, hogy november második felében nagy valószínűséggel alá lehet majd írni a megállapodást – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió műsorában.
Az utóbbi években fokozódó tendencia, hogy egyre több magyar állampolgár hagyja el hazáját, hogy külföldön találjon munkát és boldogulást. Ez a jelenség főként a hazai gazdasági instabilitás és az ezzel járó infláció eredménye.
