A COVID-19 humánvírus járvány megjelenése óta a munkáltatók jelentős része már bevezette a legfontosabb intézkedéseit: nincs utazás, nincs ügyféltalálkozó, ellenben van otthoni munkavégzés és irodai rotáció. Ezekből az aktuális témákból, illetve az elmúlt napok tapasztalataiból állítottak össze egy csokrot a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői.
A munkajogi szabályozás több lehetőséget is biztosít a helyzet megoldására.
Milyen hatással van a vírus a munkaviszonyra? Milyen praktikus tanácsok adhatók? Melyek a munkáltatók és a munkavállalók alapvető jogai és kötelezettségei? Mik a vis maior munkajogi vonatkozásai? Melyek a hatósági zárlat esetén irányadó szabályok? Ezekre és sok más kérdésre ad választ a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda összeállítása.
Egyre komolyabb készültségi helyzet van idehaza is a járvány miatt. De vajon milyen jogai vannak egy munkavállalónak, és milyen egy munkáltatónak karantén idején? Egyáltalán, mikor lehet karantént kihirdetni és ki viseli a költségeket? E kérdésekre igyekszik választ adni összefoglalónkban dr. Kricskovics-Béli Boglárka ügyvéd a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda munkatársa.
Kevesebb mint az alkalmazottak 4 százaléka teheti meg Magyarországon, hogy otthonról dolgozik. Európa szerte ráadásul hazánkban foglalkoztatják a legkevesebb embert részmunkaidőben. A jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzet, az alkalmazottak igényeinek átalakulása olyan extrém nyomás alá helyezi a cégeket, ami miatt lépéskényszerbe kerültek – hívták fel rá a figyelmet az EY tanácsadói.
A koronavírus terjedésével olyan korlátozó intézkedésekre lehet számítani, amelyek befolyásolják a munkavállalók keresőképességét, ezért rendezni kellene egyebek mellett a home office, valamint a munkavállaló munkavégzés alóli mentesülésének szabályozását, akár a Munka Törvénykönyvének határozott időre szóló módosításával, akár rendeleti úton - vélekedik a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda.
Nem csak az egészségügyben dolgozók, de sok más foglalkozási csoporthoz tartozók, így a NAV dolgozói is csak miniszteri engedéllyel mehetnek külföldre.
Bizonyos esetekben elfogadható, ha a munkáltató kérdőívet töltet ki azokkal a munkavállalókkal, akik bejelentést tesznek a koronavírus-fertőzés gyanújáról - közölte a NAIH elnöke.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.-nél március elsejével a fizikai dolgozók tízszázalékos, a szellemi dolgozók egységesen hétszázalékos béremelést kapnak.
A vállalatoknak célszerű pandémiás tervet készíteni, és az ehhez szükséges adatkezelések tekintetében kidolgozni a GDPR-nak és a hazai adatvédelmi szabályoknak megfelelő környezetet a Baker McKenzie szerint.
A koronavírus egyre több országban jelenik meg, a WHO a betegséget nagyon magas kockázatúnak minősítette. A vírus nemcsak az egészségügyet terheli meg, de a teljes világgazdaságra kihatással van. Ha a vírus Magyarországon is nagy számban megjelenik, a hazai munkáltatóknak is szembe kell nézniük az ebből fakadó nehézségekkel.
Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak a járvány idején? Korlátozhatja-e és nyilvántarthatja-e a munkáltató a munkavállalók utazásait? Előírhatja-e egyoldalúan a cég az otthoni munkavégzést? Megtagadhatja-e a munkavállaló a munkát vagy a céges utazásokat? Mely esetekben lehet és kell mentesíteni a munkavállalókat a munka alól? A legfontosabb tudnivalókat dr Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie munkajogi csoportot vezető nemzetközi partnere és dr Óváry-Papp Nóra, a csoport vezető ügyvédje gyűjtötte össze.
Megállapodás született a MÁV-nál az idei csoportszintű bérfejlesztésről, a vasúttársaság és az érdekképviseletek az egy évre kötött megállapodásban rögzítették, hogy a munkáltató 2020-ban átlagosan 10 százalékos keresetnövelést hajt végre - közölte a MÁV csütörtökön.
A cégeknek aktívan részt kell venniük a megfelelő munkaerő megtalálásában, például önéletrajzi adatbázisok felhasználásával, amihez fejlett számítógépes programokra van szükség.
A piaci várakozásokkal összhangban közel 12 éves mélyponton stagnált a munkanélküliségi ráta az euróövezetben januárban.
Az idősebb, pályájuk végén álló munkavállalók nehéz helyzetben állnak utolsó, munkával töltött éveik során: ha ekkor szűnne meg munkaviszonyuk, új munkahelyet embert próbáló feladat lenne szerezniük.
A szakképző intézményekben, a technikumokban és a szakképző iskolákban a felnőttképzésben már a Szakmajegyzékben található 174 alapszakmát oktatják szeptember 1-jétől.
A 18-25 év közötti munkavállalók számára különösen fontos, hogy munkahelyük kiálljon a számukra is fontos ügyek mellett.
A nőknél a mutató értéke stagnált, a férfiaknál viszont javult.
A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról.