2015-ben nem nő a reálkereset
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2015-ben a közszférában a pedagógusok kivételével alig lesz béremelés, az újra elinduló áremelkedés pedig a versenyszektorban is fékezi a reálkeresetek emelkedését – prognosztizálja a GKI.
2014-ben – főleg a mesterségesen leszorított infláció hatására – a reálkeresetek több mint 3%-kal (a közfoglalkoztatottak nélkül több mint 4%-kal) emelkednek – írja a GKi lapunkhoz is eljutatott közleményében.
A reáljövedelmek 3,5%-kal, a fogyasztás nyolc éve nem látott ütemben, mintegy 2%-kal bővül, míg a nettó megtakarítási ráta a GDP 5-6%-a körül alakul. A fogyasztás azonban még 2014-ben is 2%-kal marad el a tíz évvel korábbitól, s csak 0,5%-kal haladja meg a 2010. évit. 2015-ben a közszférában a pedagógusok kivételével alig lesz béremelés, az újra elinduló áremelkedés pedig a versenyszektorban is fékezi a reálkeresetek emelkedését.
| HR & Munkajog |
|
Havonta megjelenő jogi szaklap, amely munkajoggal foglalkozók, munkaügyi és HR szakemberek számára nyújt segítséget.
A lap nem csak nyomon követi a gyakran változó munkajogi, foglalkoztatáspolitikai, adójogi, valamint társadalombiztosítási jogszabályok változásait, de értelmezi is azokat.
Lapozzon bele májusi számunkba>>
Bővebb információk és megrendelés
|
Így 2015-ben összességében a reálkereset és -jövedelem szinte stagnál, a fogyasztás lassuló ütemben, 1-1,5% között bővül. A devizahitelek utáni visszatérítés a lakosság adósságát és törlesztő-részletét fogja csökkenteni; a GKI ezt figyelembe vette a fogyasztás előrejelzésénél.
A foglalkoztattak száma 2014-ben várhatóan 3 százalékkal bővül. A létszám növekedését elsősorban a közfoglalkoztatás megugrása okozza, de jelentős a külföldi munkavállalás hatása, s az ipari export is kedvezően alakul. 2015-ben csak 1% körüli foglalkoztatás-bővülés várható.
A munkanélküliségi ráta 2014-ben éves átlagban várhatóan 8% körülire csökken, s 2015-ben is hasonló szinten marad. Idén júliusban a magyar munkanélküliségi ráta lényegesen alacsonyabb volt az EU átlagánál (10,2%), de ez főleg a közmunka kiterjesztésének következménye, s így is csak a középmezőnyhöz volt elegendő – értékel a GKI.
