Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eddigi 35 helyett a 28 órás munkahét bevezetését követeli a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall.
A fém- és az eletronikai ipar több mint 2,2 millió munkavállalóját összefogó érdekképviselet keddi közleménye szerint a 2018-as bértárgyalásokon 6 százalékos béremelést követelnek, és azt az új jogot, hogy a dolgozók külön indoklás nélkül heti 28 órára csökkentsék munkaidejüket, két évi időtartamra.
A 6 százalékos béremelést azzal indokolták, hogy a különösen az autóiparban zajló töretlen növekedésre és a megrendelések bőségére tekintettel méltányos, hogy a vállalatok sikereiből a munkavállalók is részesülnek.
A 28 órás munkahétről hangsúlyozták, hogy a munkaadók minden eszközzel igyekeznek meghosszabbítani a munkaidőt a dolgozók egészségének, és a család és karrier összeegyeztethetőségének kárára. Ezért a munkavállalóknak is ugyanolyan lehetőséget kell adni munkaidejük csökkentésére.
Kiemelték, hogy az ágazatban mindössze 20 százalék a teljes állásban dolgozó nők aránya, a rugalmasabb munkaidő-beosztással viszont növelni lehet arányukat, ami hozzájárulna a szakemberhiány enyhítéséhez. A munkaadói oldal azon ellenvetésére, hogy a munkaidő feletti önálló rendelkezés lehetőségének bővítése és a munkaidő csökkenése révén kieső bér pótlására irányuló követelések rontják a globális piacokon tevékenykedő cégek versenyképességet, megjegyezték, hogy aki részmunkaidős állás vállalására kényszerít embereket azért, mert gyermeket nevelnek, az „önként lemond azokról a szakemberekről, akikre a jövőben szüksége lesz”.
(MTI)
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
