3 millió embert fenyeget a szegénység


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarok közel egyharmada, bő 3 millió ember tartozott tavaly a szegénység által fenyegetettek közé. A leginkább veszélyeztetettek a gyerekek, náluk a rizikó 10 százalékponttal meghaladja az országos átlagot. Az InfoTandem heti infografikája.


Magyarországon több mint 3 millió ember, a teljes lakosság bő 31 százaléka volt kitéve 2013-ban a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának. A helyzet valamivel javult a megelőző évhez képest – az érintettek köre 2,4 százalékponttal, összesen 241 ezer fővel szűkült –, ám a népességhez viszonyított létszámarány így is jóval felette volt az Európai Unió egynegyedes átlagának. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szóban forgó adat nem a szegények számát jelöli, hanem a szegénység kockázatának kitettekét. Ez egy tágabb kört takar, olyanokat is ide sorolva, akik a hagyományos jövedelmi megközelítésben nem számítanának szegénynek.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának mérésére szolgáló összetett – a jelenséget a lehető legtágabban értelmező – mutatót az Európai Unió dolgozta ki. Három dimenzió együttes vizsgálatáról van szó, amelynek során a jövedelemhiányt, az anyagilag elérhető javak körét és a munkaerőpiaccal való kapcsolatot egyaránt mérik.

Az első indikátor a relatív jövedelmi szegénység, amely a szegénységi küszöb alatt (a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékánál kevesebből) élő háztartások tagjait veszi számba. A második mutató a súlyos anyagi depriváció, amely alapvető javakhoz való elégtelen hozzáférést, magyarán anyagi nélkülözést jelent. Itt kilenc különböző összetevőre kérdeznek rá, s súlyosan depriváltnak azokat tekintik, akik ezek közül legalább négyben érintettek. Végül a harmadik jelzőszám a nagyon alacsony munkaintenzitás, avagy munkaszegénység. Azon háztartások tagjai tartoznak ide, amelyekben a munkaképes korú szereplők lehetséges munkaidejük maximum egyötödét töltötték munkával a megelőző évben.

A szegénység kockázatának kitettek azok, akik a fenti háromból legalább egy dimenzióban érintettek; ez takarja tehát a fent említett – egészen pontosan 31,1 százalékos – hazai ráta. Ami az egyes dimenziókat illeti, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nálunk a súlyos anyagi depriváltak csoportja a legnépesebb, tavaly több mint 2,3 millióan tartoztak ide. Ez 23,9 százalékos lakosságaránynak felel meg, s a 2012-re vonatkozó felméréshez képest 2,9 százalékpontos javulást tükröz. Szintén mérséklődött valamelyest (0,3 százalékponttal) a nagyon alacsony munkaintenzításúak létszáma, de még így is 903 ezer ember tartozott közéjük. A relatív jövedelmi szegények aránya viszont 0,3 százalékponttal tovább nőtt, meghaladva az 1,43 millió főt. Az igazán súlyos helyzetben azok vannak, akiket mindhárom dimenzió egyszerre sújt: számuk tavaly 18 ezerrel, 461 ezer főre emelkedett.

A hazai felmérés egyik legdrámaibb eredménye, hogy életkor szerint vizsgálódva valamennyi szegénységi dimenziót illetően a 18 év alatti gyermekek tartoznak a legveszélyeztetettebb csoportba. A szegénység vagy kirekesztődés kockázatának kitettek aránya körükben 10 százalékponttal meghaladja az országos átlagot, azaz minden 10 gyerekből 4-et érint. A legnagyobb rizikónak egyébként az egyszülős háztartások vannak kitéve: 61,5 százalékuk érintett legalább egy dimenzióban, s arányuk tavaly még nőtt is.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez

A Kommentár új kiadása elsősorban az új Ptk. hatálybalépéséhez, illetve az Mt. ehhez igazodó módosításához kapcsolódó változásokat dolgozza fel. Elméleti és gyakorlati szempontból részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, figyelemmel azok sajátos munkajogi tartalmára.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Egyébiránt az EU-ban 122,6 millió embert – az összlakosságon belül 24,5 százalékot – érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 2012-ben. Ez 0,3 százalékponttal kedvezőbb az előző évinél, s meglehetősen messze van még a 2020-ra kitűzött 95,7 milliós szinttől. A legjobb a helyzet a 14–16 százalékos mutatójú cseheknél, hollandoknál és finneknél. A másik végponton a bolgárok állnak, 48 százalékkal, de a görögök és a románok is a 35–41 százalékos sávba tartoznak.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.