Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
A Brüsszelben tartott Európai Szociális Csúcson (Tripartite Social Summit) az uniós vezetők és partnerei gyűltek össze, hogy megvitassák az EU legfontosabb gazdasági kérdéseit. A találkozó fő témája “A sikeres európai gazdaság alapjai munkavállalók és a vállalatok számára” volt.
A csúcstalálkozót Ursula von der Leyen vezette, Charles Michellel az Európai Tanács elnökével. Az évente két alkalommal megrendezett eseményen a jelenlegi és a soron következő két EU Tanácsának elnökségét képviselő küldöttek, az európai intézmények vezetői, az európai szociális partnerek vezetői, valamint Spanyolország, Belgium és Magyarország (a jelenlegi és a soron következő elnökségi országok) nemzeti munkavállalói és munkáltatói szervezetei vesznek részt. A megbeszélések fő témája az európai munkaerőhiány kezelésé volt.
„Mivel a körülöttünk lévő világ gyorsabban változik, mint valaha, a szociális partnerek állnak a gazdasági és társadalmi kihívásokra adott válaszaink középpontjában. Vállalkozások milliói keresnek munkaerőt, ezért javítanunk kell a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és segítenünk kell a munkavállalókat a szükséges készségek megszerzésében.” – mondta beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, majd hozzátette: “Egyszerűsíteni kell a vállalkozások adminisztratív szabályait, ha növeljük az EU versenyképességét. Csak a szociális partnerekkel együttműködve tudunk minőségi munkahelyeket, valamint fenntartható növekedést biztosítani.”
A magyar üzleti szféra munkáltatóinak érdekeit Dr. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége-BusinessHungary (MGYOSZ) képviselte. Felszólalásában kiemelte a jelenlegi bizonytalanságokkal teli geopolitikai helyzetből adódó nehézségeket, azonban hozzátette, hogy a megfelelő stratégiával és szakpolitikai döntésekkel az Európai Unió csökkentheti a munkaadókat érintő bizonytalanságot.
“Az előrejelzések szerint a munkaképes korú népesség az EU-ban 35 millióval, Magyarországon pedig félmillióval csökken 2050-re.” – mondta Rolek – “Ezért kulcsfontosságú, hogy az EU hosszú távú stratégiát dolgozzon ki a demográfiai trendek megfordítására a gazdaság támogatása érdekében. A vendégmunkások fogadásának pedig célzottnak, szelektívnek és kontroláltnak kell lennie.” Felszólalásában a közép-kelet-európai országok EU-n belüli specifikus problémájára is kitért: “A munkaerőhiány és annak kezelési módjai régiónként és országonként eltérőek. A munkaerő mozgásának iránya az EU-n belül kelet-nyugati irányú. Ezért a közép-kelet-európai régió, ezen belül Magyarország ennek a belső munkaerő-vándorlásnak a vesztese. A demográfiai csökkenésre hozzáadódva ez lassítja az érintett országok gazdasági növekedést, és jelentősen gátolja ezen országok felzárkózását.” Beszéde végén javasolta az EU döntéshozóinak egy olyan pénzügyi mechanizmus kialakítását, amely a munkaerő szabad mozgásának fenntartása mellett, igazságosan kompenzálja a közép-kelet-európai országokat az EU-n belüli munkaerő elszívásból eredő jelentős veszteségekért.
Forrás: MGYOSZ-BusinessEurope sajtóközleménye
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
