Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tavaly október-decemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 8 ezerrel, 167 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.
A 2018-as év egészét tekintve a munkanélküliek létszáma átlagosan 172 ezer volt, ami 2017-hez képest 20 ezerrel kevesebb. A munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent 2018-ban az előző év azonos időszakához képest.
Tavaly a negyedik negyedévben a 15-24 évesek körében a munkanélküliség lényegében nem változott, munkanélküliségi rátájuk 10,1 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseknél a munkanélküliségi ráta 3,2 százalékra csökkent, míg az 55-74 éveseké lényegében nem változott, 2,6 százalékon állt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 14,8 hónap volt, a munkanélküliek 39,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A területi megoszlást tekintve 2018. október-decemberi időszakban a munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,7 százalék), a Nyugat-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (2,2 százalék).
A 2018-as évben 2017-hez képest a fiatalok munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 10,2 százalékra, a 25-54 éveseké 0,3 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A legnagyobb változás az 55-74 évesek körében történt, rátájuk 1,0 százalékponttal, 2,4 százalékra csökkent.
Tavaly december végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5,0 százalékkal, 242 ezerre csökkent az előző év azonos időszakához képest.
(MTI)
A polgármesterek fizetésemeléséről szóló törvénymódosításról, a munkáshitel szabályairól – döntött hétfőn az Országgyűlés, amely kimondta az Airbnb-típusú lakások engedélyezésének két éves moratóriumát is.
A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.
Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum emelést garantáló megállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
