Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A TDK japán elektronikai óriás magyarországi leányvállalatának 26 milliárd forintos beruházása nyomán 250 új munkahely jön létre Szombathelyen – jelentette be hétfőn a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető arról számolt be, hogy az állam 6,6 milliárd forint támogatást nyújt az elektromos autókhoz szükséges szenzorok gyártásával foglalkozó üzletág kialakítását célzó fejlesztéshez.
Szijjártó Péter elmondta, a TDK a világ egyik vezető elektronika nagyvállalata és most az elektromos autók iránti kereslet növekedéséből fakadó piaci igények miatt döntött úgy, hogy egy új gyárat épít, amely új gyárban az elektromos autózáshoz szükséges szenzorok gyártását fogják elvégezni. „Indonézia és több európai ország is versenyzett ezért a beruházásért, ami nem csoda, hiszen ez egy 26 milliárd forintos beruházás, amely 250 új munkahelyet hoz létre”- hangsúlyozta a miniszer. Hozzátette: a kormány 6,6 milliárd forintos támogatást biztosított, és ezáltal a tízezer négyzetméteres új gyártóegység Magyarországon, Szombathelyen jön létre.
Beszédében rámutatott, hogy a koronavírus-járvány olyan korszakban „rúgta ránk az ajtót”, amikor már egyébként is zajlott két alapvető, a világgazdaságot dinamikusan átalakító változás: a Távol-Kelet megerősödése és az elektromos autóipar felfutása.
Míg 2010-ben a globális beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 20 százalékát keletiből, tavaly ez az arány teljesen megfordult, s a Kelet részesedése 70 százalékosra nőtt, míg a Nyugaté 30 százalékosra csökkent. A távol-keleti országok technológiailag felzárkóztak, stabil pénzügyi háttérrel rendelkeznek, a lakosságszámot illetően pedig mindig is előnyben voltak – mondta.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kormány keményen dolgozott a távol-keleti gazdasági kapcsolatok erősítésén, aminek szerinte meg is van az eredménye. A régió országainak vonatkozásában a magyar exportteljesítmény 45 százalékkal, a kereskedelmi forgalom 48 százalékkal bővült 2010 és 2021 között. Míg 2019 óta minden évben távol-keleti országból érkezett Magyarországra a legtöbb beruházás, sőt tavaly már a külföldi beruházások értékének mintegy 60 százaléka keleti cégekhez kötődött.
Leszögezte, hogy Japánnak ezen belül is fontos szerepe van, ezért komoly erőfeszítéseket tettek a kölcsönös tiszteletre és előnyökre épülő, stratégiai kapcsolat felépítése érdekében.
A magyar-japán együttműködés szempontjából 2021 minden idők legsikeresebb éve volt, a magyar kivitel 18 százalékkal, 830 millió dollárra nőtt. Az ország hazánk harmadik legjelentősebb exportpiaca a térségben, miközben Magyarországon a japán cégek alkotják a hetedik legnagyobb beruházói közösséget – közölte.
A miniszter végezetül kiemelte, hogy a magyar autóipar termelési értéke tavaly 9400 milliárd forint volt, ez nagyjából 2,5-szerese a 2010-es teljesítménynek, így ebből is látszik, hogy a szektor mára erős gerincoszlopává vált a gazdaságnak.
Majd hozzátette, hogy „az elektromos autózás passzátszelét keletről fújják”, s minden európai ország versenyez ezen vállalatok beruházásaiért. „Aki ezeket megnyeri, az egyúttal a hosszú távú növekedés garanciáját is megkapja” – fogalmazott.
(MTI)
