A mesterséges intelligencia (MI) hatása várhatóan a 2030-as évektől jelentkezik majd Magyarországon: a következő 15 évben 900 ezer munkahelyet is érinthetnek a technológiai változások. A PwC Magyarország tanulmánya szerint a hazai feldolgozóipart, szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben megváltoztatni az MI térnyerése.
A PwC Magyarország legfrissebb tanulmánya szerint napjaink új és meghatározó technológiai megoldásai – az automatizáció, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia – jelentős hatással lesznek a magyarországi munkavállalókra a következő években. Az OECD adatai alapján Magyarország alapvetően az ipari fókuszú gazdaságok közé tartozik, így a technológiai változások hatásai elsősorban a 2030-as évektől jelentkeznek majd a hazai munkaerőpiacon.
„Becsléseink szerint a következő 15 évben több mint 900 ezer munkahelyre lesz hatással az MI. Az ország gazdasági felépítése alapján arra lehet következtetni, hogy itthon a kétkezi, precizitást igénylő, illetve a monoton feladatok automatizálása okozhatja a legnagyobb arányú változást a munkaerőpiacon” – tette hozzá Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa.
A PwC Magyarország szerint ez azonban csak a 2030-as évektől, az MI harmadik megjelenési hullámában, a fizikai munka és a kézi precíziós feladatok automatizálódásával várható. Ezek alapján a magyar feldolgozóipart, a szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben érinteni a mesterséges intelligencia térnyerése. Ezekben a gazdasági ágazatokban foglalkoztatják a magyar munkavállalók több mint egyharmadát, valamint az összes, MI által érintett munkahelynek a kétharmada tartozik ezekbe az ágazatokba.
„Ami a nemek arányát illeti, a korai szakaszokban (2020-2030 között) várhatóan a női munkavállalókra lesz nagyobb hatással az MI térnyerése, míg a férfi munkavállalók a harmadik hullámban kerülnek majd egyértelműen túlsúlyba. Mindez azt is jelenti, hogy a jellemzően férfiak által dominált munkakörök nagyfokú érintettsége miatt a férfiak jövőjét sokkal inkább befolyásolják majd a mesterséges intelligencia és az automatizálás hatásai” – mondta el a tanulmány kapcsán Riba Gábor, a PwC Magyarország mesterséges intelligencia szakértője.
Az MI az első hullámban, azaz a 2020-as évek elejétől elsősorban egyszerű számítási feladatokat és strukturált adathalmazok elemzését lesz képes elvégezni, ami a kifejezetten adatfeldolgozásra épülő ágazatokat érintheti (pl. pénzügyi és infokommunikációs szektorok). A 2020-as évek közepétől (második hullám) fokozódik az MI befolyása azáltal, hogy üzleti támogatási funkciókat, illetve egyszerű döntéshozatali funkciókat is képes lesz elvégezni (pl. általános adatbekérő- és egyeztető/HR/számviteli funkciók). Emellett jól kontrollálható környezetben, például raktárakban tárgyak önálló mozgatása is várható az MI-től. A 2030-as évektől (harmadik hullám) várható az MI megjelenése a fizikai munka és kézi precíziós feladatok automatizálásában is (pl. összeszerelés, szállítmányozás).
A módszertan és a tanulmány A kutatás során a cég munkatársai nyilvánosan elérhető statisztikai adatokat elemeztek, illetve interjúkat készítettek az érintetti körben, elsősorban a Mesterséges Intelligencia Koalíción (MIK) keresztül. A brit PwC módszertanát követve, az MI munkaerőpiacra gyakorolt hatásait alapvetően három, időbeli elkülönülést jelző hullámként azonosították. Ezek a hullámok abban különböznek egymástól, hogy mikor, mely gazdasági szektorokban, illetve milyen mértékben befolyásolják/változtatják meg a munkavégzés formáit Magyarországon. Az MI hatásait ennek alapján három dimenzióban vizsgáltuk – először gazdasági szektorokra bontva, foglalkozási formák, illetve munkavállalói típusok szerint. A tanulmány angolul itt olvasható. |
Kapcsolódó cikkek:
Az ágazati bértámogatás 2021. február 8-ig igényelhető
2021. január 28.
Meghaladta a 100 ezer főt az ágazati bértámogatással elért munkavállalók száma, már mintegy 14 ezer munkaadó nyújtott be igénylést összesen több mint 25 milliárd forint értékben.
Júliustól újra nőhet a minimálbér, csökkenhet a szochó
2021. január 27.
2021 július 1-től még egy százalékkal emelkedhet a minimálbér és garantált bérminimum, és 13,5 százalékra csökkenhet a szochó, de ez még nem biztos.
Tartós változásokra számítanak a magyar munkavállalók
2021. január 27.
A magyar munkavállalók egyre fontosabbnak tartják a munkahelyük biztonságát, amelyért áldozatokra is hajlandóak, ám a többség ennél is előbbre helyezi a bérszínvonal megőrzését.
Meg lehet-e hosszabbítani a próbaidőt?
2021. január 26.

Tekintettel a próbaidő „próba” jellegére, kérdésként merülhet fel, hogy vajon a kikötött próbaidő mértéke meghosszabbítható-e, lehetőség van-e egy „újabb próbára”.
Megállapodtak a minimálbérről
2021. január 25.

Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent.