900 ezer munkahelyet érinthet az automatizáció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mesterséges intelligencia (MI) hatása várhatóan a 2030-as évektől jelentkezik majd Magyarországon: a következő 15 évben 900 ezer munkahelyet is érinthetnek a technológiai változások. A PwC Magyarország tanulmánya szerint a hazai feldolgozóipart, szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben megváltoztatni az MI térnyerése.

A PwC Magyarország legfrissebb tanulmánya szerint napjaink új és meghatározó technológiai megoldásai – az automatizáció, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia – jelentős hatással lesznek a magyarországi munkavállalókra a következő években. Az OECD adatai alapján Magyarország alapvetően az ipari fókuszú gazdaságok közé tartozik, így a technológiai változások hatásai elsősorban a 2030-as évektől jelentkeznek majd a hazai munkaerőpiacon.

„Becsléseink szerint a következő 15 évben több mint 900 ezer munkahelyre lesz hatással az MI. Az ország gazdasági felépítése alapján arra lehet következtetni, hogy itthon a kétkezi, precizitást igénylő, illetve a monoton feladatok automatizálása okozhatja a legnagyobb arányú változást a munkaerőpiacon” – tette hozzá Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa.

A PwC Magyarország szerint ez azonban csak a 2030-as évektől, az MI harmadik megjelenési hullámában, a fizikai munka és a kézi precíziós feladatok automatizálódásával várható. Ezek alapján a magyar feldolgozóipart, a szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben érinteni a mesterséges intelligencia térnyerése. Ezekben a gazdasági ágazatokban foglalkoztatják a magyar munkavállalók több mint egyharmadát, valamint az összes, MI által érintett munkahelynek a kétharmada tartozik ezekbe az ágazatokba.

„Ami a nemek arányát illeti, a korai szakaszokban (2020-2030 között) várhatóan a női munkavállalókra lesz nagyobb hatással az MI térnyerése, míg a férfi munkavállalók a harmadik hullámban kerülnek majd egyértelműen túlsúlyba. Mindez azt is jelenti, hogy a jellemzően férfiak által dominált munkakörök nagyfokú érintettsége miatt a férfiak jövőjét sokkal inkább befolyásolják majd a mesterséges intelligencia és az automatizálás hatásai” – mondta el a tanulmány kapcsán Riba Gábor, a PwC Magyarország mesterséges intelligencia szakértője.

Az MI az első hullámban, azaz a 2020-as évek elejétől elsősorban egyszerű számítási feladatokat és strukturált adathalmazok elemzését lesz képes elvégezni, ami a kifejezetten adatfeldolgozásra épülő ágazatokat érintheti (pl. pénzügyi és infokommunikációs szektorok). A 2020-as évek közepétől (második hullám) fokozódik az MI befolyása azáltal, hogy üzleti támogatási funkciókat, illetve egyszerű döntéshozatali funkciókat is képes lesz elvégezni (pl. általános adatbekérő- és egyeztető/HR/számviteli funkciók). Emellett jól kontrollálható környezetben, például raktárakban tárgyak önálló mozgatása is várható az MI-től. A 2030-as évektől (harmadik hullám) várható az MI megjelenése a fizikai munka és kézi precíziós feladatok automatizálásában is (pl. összeszerelés, szállítmányozás).

A módszertan és a tanulmány

A kutatás során a cég munkatársai nyilvánosan elérhető statisztikai adatokat elemeztek, illetve interjúkat készítettek az érintetti körben, elsősorban a Mesterséges Intelligencia Koalíción (MIK) keresztül. A brit PwC módszertanát követve, az MI munkaerőpiacra gyakorolt hatásait alapvetően három, időbeli elkülönülést jelző hullámként azonosították. Ezek a hullámok abban különböznek egymástól, hogy mikor, mely gazdasági szektorokban, illetve milyen mértékben befolyásolják/változtatják meg a munkavégzés formáit Magyarországon. Az MI hatásait ennek alapján három dimenzióban vizsgáltuk – először gazdasági szektorokra bontva, foglalkozási formák, illetve munkavállalói típusok szerint.

A tanulmány angolul itt olvasható.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Mi az ára a 260 ezer forintos bérminimumnak?

Nagy Márton miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó szerint a 2017-es és a jelenlegi helyzet jelentősen különbözik, így a garantált bérminimum emeléséért nyújtandó kompenzációt is másképp kell számolni – olvasható a Világgazdaságban.

2021. szeptember 15.

A kormány 200 ezres minimálbért szeretne

A kormány azt szeretné, ha a minimálbér 200 ezer forintra emelése már jövő év január elsejével megvalósulna – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, a Kormányinfón.

2021. szeptember 15.

Szerdától igényelhető a munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás

A Vállalkozások munkaerő támogatása program kibővítésével legfeljebb 9 hónapon át kaphatnak állami hozzájárulást az alacsony végzettségű álláskeresőt foglalkoztatók. Szerdától nyújthatók be az igénylések a 90 napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatásra – jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.