A 30%-os műszakpótlék megfizetése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bérügyekben manapság az egyik legfontosabb kérdés a 30%-os műszakpótlék megfizetésének szabálya.
Amennyiben röviden szeretném meghatározni a jogosultsági feltételt, akkor azt mondanám, hogy az jogosult a műszakpótlékra, aki 18.00 és 06.00 óra között munkát végez és a munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés kezdete a munkaidő-beosztás egyharmadában legalább négy órát eltér.
A kérdés komplex azonban annyira, hogy tüzetesen vizsgáljuk meg a jogszabályi rendelkezést.
A 2012. évi I. törvény 141. §-a szerint:
„(1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.”
A Munkaügyi Felügyelet értelmezésében az egyharmados eltérés és a négy órás eltérés nem együttes feltétel. Erre figyelemmel, ha a munkavégzés kezdete nem tér el a beosztás egyharmadában, ám a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont esetében akár egyszer is megvalósul a négy órás eltérés, akkor a hatóság álláspontja szerint a munkáltató köteles megfizetni a munkavállaló részére a 30%-os műszakpótlékot.
Ez azonban véleményem szerint a „valamint” szó nyelvtani értelmére figyelemmel vitatható, hiszen annak szinonimái a következőek: továbbá, azonkívül, azonfelül, amellett, sőt még, tetejébe, ráadásul, ezenfelül, emellett, és, sőt, mitöbb, illetve, mindemellett, még, ugyanakkor, ezenkívül.
Erre figyelemmel pedig ez véleményem szerint együttes feltételként volna értelmezhető, ám vonatkozó bírói gyakorlat hiányában tanácsos lehet a felügyelet álláspontjának kövesse a bírságok elkerülése végett.
A cikk szerzője Barabás Miklós, társadalombiztosítási szakember, közgazdász, a TAXON Oktatási és Szolgáltató Kft. és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.
