A hét kérdése: egyéni vállalkozó és a CSED


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kaphat-e csecsemőgondozási díjat az egyéni vállalkozó úgy, hogy fenntartja vállalkozását?


Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó üzlethelyiséget bérel, majd tőle széket bérel egy manikűrös és egy fodrász. A hölgy azonban hamarosan szülni fog.

Hogyan lehetne megoldani, hogy a CSED-et kaphassa és a két hölgy is tovább bérelhesse a székeket?
Lehetséges-e, hogy egyéni vállalkozóként bérli az üzletet és, mint magánszemély adja tovább bérletbe a székeket?

Mi a legjobb megoldás?

Válasz:

A csecsemőgondozási díj a gyermek születéséhez kapcsolódóan kieső jövedelem pótlását szolgálja. Biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár. Biztosítási jogviszonyhoz kötött, havi rendszerességgel, 24 héten át járó ellátás.

A családtámogatási ellátások, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai során a családok támogatásáról szóló törvény 4. § d) pontja szerinti keresőtevékenység fogalmat alkalmazzuk.

 

E tekintetben keresőtevékenység a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység minősül.

A keresőtevékenység korlátozása kötődhet jövedelemkorláthoz, munkaidőhöz, illetve jelenheti a keresőtevékenység teljes tilalmát.

41. § (1) Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

  • a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
  • b) ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is – , ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

1997. évi 83. tv. 5. par. 1. bek. d) kereset: a Tbj. 5. § c) pontjába meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.

Az Mmtv., az Flt. és az Ebtv. helyes értelmezése szerint kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozót, függetlenül attól, hogy ténylegesen kereső tevékenységet folytat-e vagy sem.

A fentiek miatt egyéni vállalkozását szüneteltetnie kell. A bérleti szerződést ennek megfelelően kell módosítania (szüneteltetést megelőzően bekéri a szüneteltetés időszakára vonatkozó bérleti díjakat, vagy ha a vállalkozásba nem vitte be az üzlethelyiségét, akkor magánszemélyként lehet a bérbeadást lebonyolítania).

Válaszadó: Győri Éva. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.