A hét kérdése: kiküldetés, párhuzamos munkavégzés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának?


Magyarországon működő Kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4*8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar Kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket).

A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25 százalékot (heti 1*8 óra)?

183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után?  Ehhez, ha jól értelmeztük a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie?

Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, magyar, illetve az osztrák munkáltatónak?

1-2 tanulmányban olvasott információ alapján a munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szüksége-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek?
Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?

Amennyiben a Kft. a munkavállalóját ideiglenesen (legfeljebb két évig) Ausztriába kiküldetéssel munkavégzésre irányítja, lehetőség van arra, hogy a kiküldetés időtartama alatt Magyarország tb-rendszerében maradjon, azaz a társadalombiztosítási járulékokat továbbra is Magyarországon kell megfizetni.

A magánszemély adóügyi illetőséggel továbbra is Magyarországon bír, ha ez az időtartam 6 hónap. Ausztriában nem kell a magánszemélynek munkavállalási engedélyt beszereznie. Előfordulhat azonban, hogy Ausztria hatósága előzetes nyilatkozatot követel meg a tervezett kiküldetésről a magánszemélytől. Ezt a nyilatkozatot a munkaadó Kft-nek elkészítenie.

A magyar jog alkalmazandóságáról és a biztosítási jogviszony fennállásáról szóló igazolást az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől kell kikérnie a munkáltatónak. A kérelmet az OEP-nél erre rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni. Az illetékes szerv a fentiek tanúsítására az A1 jelű igazolást állítja ki. Ezen igazolás 24 hónapra szól, de méltánylást érdemlő körülmények indokolhatják a kivétel megállapítását, a munkáltató kérelmezheti, hogy az A1 jelű igazolást legfeljebb 5 évre adják ki.

További felmerül kérdésekre egyértelmű választ a kiküldött munkavállalókkal foglalkozó összekötő hivatal vagy az egyablakos ügyintézési pont adhat, ezután Ausztriában kell érdeklődni.

 

A munkáltatónak kötelessége, hogy a kiküldés időtartama alatt megfeleljen az Ausztriában a munkavállalók védelmére vonatkozó hatályban lévő alapvető szabályoknak, így többek között a minimálbér, a munkaidő stb. tekintetében.

Abban az esetben Magyarországon adóztatható a magánszemély jövedelem, ha három feltételnek megfelel.

  1. 183 napot nem haladja meg a kiküldetés
  2. a díjazást tekintve a magyarországi kft. nem bír illetőséggel Ausztriában
  3. a díjazást költségét nem az Ausztriában viselik

Ha e három feltétel bármelyike hiányzik, akkor a jövedelem adóztatásának joga Ausztriát illeti meg, a külföldi munkavégzésből (kiküldetésből) származó jövedelem Ausztriában lesz adóköteles. A magyarországi adóztatás csak abban az esetben következik be, ha a három feltétel együttesen teljesül.

A kérdésben leírtak alapján a külföldi munkáért járó bért a magyar Kft. átterheli a külföldi kapcsolt vállalkozásának, így a három feltétel együttesen nem teljesül, a külföldi munkavégzésre tekintettel kifizetett (juttatott) valamennyi jövedelem Ausztriában lenne adóköteles. Amennyiben a 183 napot meghaladja a tartózkodás hossza, akkor már két feltétel nem teljesülne, így biztos, hogy Ausztriában adózik a magánszemély jövedelme.

A kérdésekre Győri Éva válaszolt. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 5.

Álláskeresés nyáron? – Itt az idő a nézelődésre!

Bár nem ebben az időszakban a legszélesebb a kínálat a munkáltatói oldalon és lassul a kiválasztás folyamata is, de jellemzően nem húzzák le a rolót a vállalkozások. Igenis van esély álláskeresőként, bár szükség van egy kicsit több türelemre.

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.