A hét kérdése: meddig lehet kiadni a tavalyi szabadságot?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Meddig lehet kiadni idén a 2012-es szabadságot? Mi történhet, ha nem sikerül kiadni?


A fizetett szabadsághoz való alkotmányos jog egyik biztosítéka, hogy azt a tárgyévben ki kell adni a munkavállalónak. A törvény azonban szűk körben kivételeket enged, illetve e törvényi szabályoktól kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára is eltérhet, rugalmasabbá téve a kiadási szabályokat [a munka törvénykönyéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 135. §].

Rodin munkaügyi konferenciák

További konferenciáinkról itt tájékozódhat.

A szabadság tárgyévet követő időszakban történő kiadására a törvény csak az alábbi szűk körben ad lehetőséget.

a) Ha a szabadság igénybevétele még az esedékesség évében megkezdődik, az esedékesség évét követő évben ezzel egybefüggően legfeljebb 5 munkanap kiadható [Mt. a 123. § (4) bek.]. Ilyenkor törvényi fikció, hogy a szabadság még az esedékességének évében kiadásra került, azt abban az évben kiadottnak kell tekinteni és elszámolni.

b) Legfeljebb az esedékesség évét követő év március 31-ig adható ki a szabadság
i. ha a munkaviszony az esedékesség évében október 1-jén vagy azt követően kezdődött;
ii. legfeljebb ¼-e, ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt arra kollektív szerződés felhatalmazást ad [Mt. a 123. § (2) bek. és (5) bek. c) pont].

c) Legfeljebb az esedékesség évét követő év december 31-ig adható ki a munkáltató és a munkavállaló megállapodás alapján az alapszabadság és az életkori pótszabadság együttes mértékének legfeljebb 1/3-a [Mt. 123. § (6) bek.]. Míg korábban kifejezetten tilos volt a szabadság „áttolásáról” megállapodást kötni, ezt a jelzett korláttal az új törvény megengedni.

d) Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem tudta kiadni a munkáltató az esedékesség évében, akkor a szabadságot az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni. Ilyen esetben akár az esedékesség évét követő év eltelte után is kiadható a szabadság [Mt. 123. § (3) bek.]. Például, ha a munkavállaló hosszabb ideig keresőképtelen beteg, vagy szülési szabadságot vesz igénybe, egyébként is mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Értelemszerűen ilyenkor csak az akadályoztatás – jelen esetben a távollét – megszűnése után lehet és kell kiadni a „bent rekedt” szabadságot.

Ha a munkáltató a fenti lehetőségekkel sem tud élni, úgy munkaügyi hatósági ellenőrzés során elmarasztalhatják a szabadság kiadására vonatkozó szabályok megszegése miatt. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a munkavállaló később is követelheti, az általános elévülési időn (3 év) belül [Mt. 286. § (1) bek.].

A kérdést szakértőnk, dr. Kártyás Gábor válaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.

2024. november 25.

Idén a MASZSZ is aláírta a bérmegállapodást

Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum emelést garantáló megállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében.