A hét kérdése: szolgálati idő változásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szolgálati idő figyelembevételének szabályai hogyan változtak 1997.december 31. napját követően?


  • A Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették.
  • Mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra nyugdíjjárulékot fizetett, illetőleg az előírt nyugdíjjárulékot megfizette.
  • A közöltektől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni a biztosítással járó jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartamát akkor is, ha a foglalkoztató a biztosított keresetéből, jövedelméből a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés eredményre vezetett-e.
  • Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatóak, azonban a nyugdíjjárulék levonásának (befizetésének) ténye – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett – okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.
  • A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

Magyarázat:

A korábbi szabályozástól eltérően 1998.január 1-től – a Tny. életbelépésével – a szolgálati idő elismerése járulékfizetéshez van kötve.

A törvény szerint szolgálati időnek az számít, ami után nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség fennáll, vagyis akik a Tbj.5.§-a szerint biztosítottak. Pl. 1997.december 31-e után fennálló egyetemi, főiskolai tanulmányi idő járulék megfizetése nélkül nem számít szolgálati időnek.

A gyed, gyes, gyet, az ápolási díj, a munkanélküli ellátások folyósításának időtartama is csak akkor tekinthető szolgálati időnek, ha megfizették a rájuk előírt mértékű nyugdíjjárulékot.

A felsőfokú tanulmányokat folytatók a szolgálati idő megszerzése érdekében 1997. december 31-ét követő időre a felsőfokú tanulmányok idejére bármikor megállapodást köthetnek a Tbj. 34 §. (5) bekezdése a) pontja alapján – a szükséges nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék megfizetésével.

Válaszadó: Póczik Kálmánné. Tovább kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).