A járvány nem húzta le a béreket Koronavírus
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A keresetstatisztikán nem hagyott nyomot a járvány, októberben is megközelítőleg a korábban megszokott dinamika szerint emelkedtek a bérek – állítja a Századvég Gazdaságkutató és a Takarékbank elemzője a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel kiadott jelentése szerint tavaly októberben a bruttó átlagkereset éppúgy, mint szeptemberben 8,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, az első tízhavi bruttó átlagkereset 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A második hullám sem okozott jelentős kárt
Továbbra is megközelítőleg a vírus előtti dinamikát tartja a bérnövekedés üteme – állapította meg Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte a bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is fontos mutató, a rendszeres bérek növekedése 9,5 százalékra gyorsult októberben az előző havi 8,6 százalék után.
A továbbra is megszokott módon üzemelő szektorokban, a munkahelyüket megtartók esetében változatlanul erőteljes a bérdinamika. A második hullám sem okozott egyelőre nagy károkat a munkaerőpiacon, de érdemes megvárni a december-januári hónapokat – figyelmeztetett Horváth András.
A jelenlegi folyamatok alapján a Takarékbank várakozásai szerint 10 százalékot alulról megközelítő lesz a tavalyi éves dinamika, idén pedig 8,5 százalék körüli növekedés a várakozásuk, de ezt a még zajló minimálbértárgyalások jelentősen befolyásolhatják, tette hozzá.
A munkaadók kivárásra játszanak
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt emelte ki, hogy októberben alapvetően nem változott a keresetek dinamikája, az adatok továbbra is az inflációt érdemben meghaladó átlagkereset-növekedést mutatnak.
Bár továbbra is jelen van, de a KSH által számított átlagbér-növekedésben egyre kisebb szerepet játszik az összetételhatás – az alacsonyabb bérű munkavállalók elbocsátása – az általa okozott torzítás folyamatosan mérséklődik.
A novemberi és decemberi bérstatisztikában sem várható Regős Gábor szerint nagy meglepetés, az eddigi tendencia folytatódhat. Ami talán érdekes lehet, az az év végi bónuszfizetések alakulása.
Az idei bérfolyamatokat nagyban meghatározza a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló döntés. A mérséklődő munkaerőhiány lassíthatja a bérnövekedést, miközben az egyes területeken, mint az orvosoknál, várható béremelések gyorsíthatják a bérek átlagos emelkedését. A minimálbérről és a garantált bérminimumról hozandó döntést illetően – az adócsökkentések hatását és a kedvezőtlen gazdasági helyzetet figyelembe véve – a korábbinál mérsékeltebb, de az inflációt meghaladó emelés lehet reális. Kérdés, hogy mikorra születik meg a megállapodás – ebben a munkaadói oldal kivárásra játszhat, hogy lássa, hogyan alakul a gazdaság idei teljesítménye, meddig tartják fenn a korlátozásokat – vetette fel Regős Gábor.
(MTI)
