A kölcsönzött szakszervezeti tisztségviselők védelme


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szakszervezet meghatározott létszámú tisztségviselője speciális munkajogi védelemben részesül, elsősorban a munkáltató felmondásával szemben. Ez a szabály létfontosságú ahhoz, hogy a szakszervezet vezetőinek ne kelljen attól tartaniuk, hogy tevékenységük miatt a munkáltató elbocsátja őket. A védelem azonban erőtlennek bizonyul, ha a tisztségviselő kölcsönzött munkavállalóként dolgozik.


A munkajogi védelem lényege az, hogy a szakszervezeti tisztségviselőt – megbízatására tekintettel – különleges védelemben részesíti a törvény a munkáltató olyan egyoldalú intézkedéseivel szemben, amelyek kiszakíthatják abból a kollektívából, ahol érdekképviseletei feladatait betölti. Ez abban ölt testet, hogy az ilyen hatású munkáltatói intézkedések a felettes szakszervezeti szerv hozzájárulásához kötöttek. Jelenleg a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (átirányítás, kiküldetés, kirendelés) és a felmondás tartozik ebbe a körbe. Ha tehát a munkáltató fel akar mondani a védett tisztségviselőnek, ehhez először meg kell szereznie a szakszervezet jóváhagyását. Az ennek hiányában közölt felmondás jogellenes.

A törvény nem tartalmaz speciális rendelkezést arra, hogyan kell alkalmazni ezeket a szabályokat, ha a tisztségviselő kölcsönzött munkavállaló. Ezért az általános szabályok irányadóak. Mivel a felmondás jogát csak a kölcsönbeadó gyakorolhatja, a felettes szakszervezeti szerv előzetes beleegyezését is a kölcsönbeadónak kell beszereznie, ha egy védett tisztségviselőnek kíván felmondani. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást viszont a kölcsönvevő is jogosult elrendelni (pl. a kikölcsönzés ideje alatt átmenetileg megváltoztatja a munkakört, vagy a munkavégzés helyét). Ilyenkor a munkajogi védelemre a kölcsönvevőnek kell tekintettel lennie. Meg kell jegyezni, hogy a kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti, a kirendelés tehát kizárt.

A tisztségviselőt megillető védelem célja munkaerő-kölcsönzés esetén azonban csak úgy lehetne teljes, ha a kölcsönzött szakszervezeti tisztségviselő kikölcsönzésének megszüntetéséhez is szükség lenne a szakszervezet beleegyezésére. A kikölcsönzés megszüntetése azt jelenti, hogy a kölcsönvevő (vagy ritkábban a kölcsönbeadó) intézkedése révén megszűnik a foglalkoztatása az adott kölcsönvevőnél. Ezt követően vagy újabb kölcsönvevőhöz kerül kikölcsönzésre, vagy megszüntetik a munkaviszonyát.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

A Munka Törvénykönyve egyáltalán nem szabályozza azt a kérdést, hogy a kölcsönvevő mikor és milyen feltételekkel küldheti vissza a kikölcsönzött munkaerőt. Ebből fakadóan, a kölcsönvevő könnyen lehetetlenné teheti a kölcsönzött munkavállalói körében megvalósuló szakszervezeti munkát, ha a tisztségviselőket – akik a szervezet mozgatórugói – egyszerűen visszaküldi a kölcsönbeadónak.

E magatartása ellen ugyanis a szakszervezet a munkajogi védelem szabálya alapján nem tehet semmit, bár hatásában ugyanaz, mintha felmondtak volna tisztségviselőinek. Egy ilyen kölcsönvevői intézkedéssel szemben az érintett legfeljebb az egyenlő bánásmód sérelmére, vagy joggal való visszaélésre hivatkozhat. Ám mindkét eset csak hosszadalmas bírósági eljárás után hozhat eredményt, a bizonyítás pedig meglehetősen nehéz volna.

A probléma azért fontos, mert a kölcsönzött munkavállalók érdekvédelme a gyakorlatban hatékonyan csak akkor oldható meg, ha a szakszervezet egy tisztviselője ott van a tényleges munkáltatónál, a kölcsönvevőnél. Ezért a kikölcsönzés megszüntetéséhez is meg kellene követelni a felettes szakszervezeti szerv előzetes beleegyezését. E körben egyébként nyilván a kölcsönvevő minősülne munkáltatónak.

Ugyan a kikölcsönzés megszüntetése valójában nem más, mint a kölcsönbeadóval fennálló polgári jogi szerződés (részleges) megszüntetése, ezt a polgári jogi intézkedést is meg lehetne terhelni a munkajogi védelemmel. A kölcsönvevő ugyanis számos kérdésben munkáltatóként jár el, ehhez igazodnak a kötelezettségei is (pl. a munkavédelem, vagy a munkaidő és pihenőidő szabályok kapcsán). A kikölcsönzés megszüntetése pedig maga is több munkajogi konzekvenciával jár, elég arra utalni, hogy a kölcsönbeadó önmagában erre hivatkozással felmondhatja a munkaviszonyt.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

A versenyszférában dolgozók kétharmada munkahelyet váltana

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, 63 százalékuk pedig azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – közölte a Trenkwalder február első felében végzett kutatásának eredményét.

2024. február 23.

Példátlan béremelés jön Horvátországban

Horvátország történetének legnagyobb bérreformjáról döntött a kormány – jelentette be a miniszterelnök. A cél az volt, hogy a közszférában dolgozók egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kapjanak, és a legalacsonyabb bérek nőjenek a legnagyobb mértékben, ugyanakkor mindenhol legyenek emelések.

2024. február 23.

4,5 százalékos a munkanélküliség

2024 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 699 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 222 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).