A munkaszüneti napok körüli munkavégzés elszámolása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Mt. felhatalmazást ad a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter számára (jelenleg a nemzetgazdasági miniszter), hogy az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.


Ez a gyakorlatban tipikusan azt jelenti, hogy a miniszteri rendelet a munkaszüneti napok körüli pénteket vagy hétfőt pihenőnappá minősít, míg a egy-egy szombatot pedig munkanappá. Például 2015-ben január 2-a péntek pihenőnap volt, míg január 10-e szombat pedig munkanap.

A munkarend ilyen módosítása az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (elszámolási időszak vagy munkaidőkeret alkalmazásával) foglalkoztatott munkavállalók munka- és pihenőnapjait nem érinti, őket ugyanis egyébként is jogosult a munkáltató eltérően beosztani.

Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében azonban felmerülhet a kérdés, hogy mi a teendő azokkal a munkavállalókkal, akiknek a munkaviszonya a két érintett nap közül csak az egyik nap állt fenn. A fenti példánál maradva, tegyük fel, hogy a munkavállaló munkaviszonya 2015. január 5-én kezdődött. Ebben az esetben a munkavállaló munkaviszonya január 2-án, azon a napon, ami „helyett” január 10-én munkát kell végezni, még nem is állt fenn.

Tekintettel azonban arra, hogy a munkavállaló munkarendjét ebben az esetben a vonatkozó miniszteri rendelet határozza meg, a munkavállaló számára január 10-e ekkor is munkanap lesz, azaz a munkavállaló köteles lesz a munkavégzésre. A miniszteri rendelet szabályainak alkalmazása ugyan ebben az esetben azt is jelenti, hogy a munkáltató nem tartja meg az Mt. heti két pihenőnapra vonatkozó szabályát, amelytől elméletileg a miniszteri rendelet sem térhetne el, önálló felhatalmazás hiányában, de ezt jogszabály rendelkezése alapján teszi, ami miatt nem vonható felelősségre.

Természetesen a munkáltatóra kötelező miniszteri rendelet alkalmazása „másik oldalról” azt jelenti, hogy a munkavállaló akkor is pihenőnapját töltheti január 5-én, ha a munkaviszonya január 10-e előtt megszűnik.

A munkavállalókat keresőképtelenségük esetén, ezeken az áthelyezett munkanapokon a módosításoknak megfelelően illeti meg betegszabadság, illetve táppénz. Azaz a fenti példánál maradva, az általános munkarendben foglalkoztatott, január 2-án keresőképtelen munkavállaló a pihenőnapján keresőképtelen, így arra betegszabadság nem jár, míg ha január 10-én lesz keresőképtelen, akkor – bár az a naptár szerint szombat – azt munkanapként kell figyelembe venni és arra betegszabadság illeti meg a munkavállalót. Ehhez hasonlóan az év közben – betegszabadság hiányában – a szombatra áthelyezett munkanapon keresőképtelen munkavállalót táppénz illeti meg, míg a hétköznapra áthelyezett pihenőnapra a táppénzre jogosultság általános szabályait kell alkalmazni, azaz arra csak akkor jár táppénz, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség még fennáll.

A munkaszüneti napok körüli munkarendet a gyakorlatban a munkabér – különös tekintettel az időarányos munkabérrész számítása – tekintetében úgy kell tekinteni, hogy az magát az általános munkarendet módosítja, és minden az általános munkarendhez kapcsolódó elszámolást ennek megfelelően célszerű teljesíteni.

Ezzel elkerülhető, hogy a munkaviszony kezdő, vagy befejező időpontja akár utólag módosítsa a munkavállaló által teljesítendő órák számát (egyenlőtlen munkaidő-beosztásban), vagy a rendkívüli munkavégzést/állásidőt eltérően kelljen elszámolni, mint azoknál a munkavállalóknál, akiknek a munkaviszonya mindkét érintett időpontban fennállt.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Új bevándorlási törvény: egyes vezetőket nehéz helyzetbe hozhat

Sok hazai vállalatnak okoz problémát, hogy vezető vagy magas pozícióban lévő külföldi kollégáik papíron igazolt végzettség hiányában az új bevándorlási törvény alapján egy megítélés alá esnek a vendégmunkásokkal, így számos jogi hátrány érheti őket. A BLS-CEE Ügyvédi Iroda szakértője szerint a külföldieket alkalmazó vállalatoknak személyre szabott jogi megoldásokat kell találniuk a törvénymódosítással keletkezett új kihívásokra.

2024. február 19.

Programozók önkéntes munkája könnyítheti meg a fogyatékkal élő emberek munkához jutását

A digitalizáció nem csak a pénzügyi világot alakította és alakítja át, de többek között a karitatív szervezetek munkáját is hatékonyabbá teheti. A Morgan Stanley budapesti munkatársai immár hatodik éve segítenek önkéntes szervezeteknek továbblépni a digitális evolúciójukban. Az elmúlt bő fél évben nemcsak a Mellrákinfo Egyesület honlapját újították meg, hanem a Salva Vita Alapítványnak is kifejlesztettek egy új online platformot, ami megkönnyíti a megváltozott munkaképességű álláskeresők képességeinek felmérését.