Megnyitott a Prohuman Zrt. új régiós központja Pécsen
A térségben várható növekvő munkaerőigény kielégítésére új dél-dunántúli régiós központot adott át az ország vezető HR szolgáltatója, a Prohuman Zrt. csütörtökön.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem fogadja el a bérmegállapodást
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Liga és a Munkástanácsok elfogadja, a MASZSZ azonban nem írja alá, hogy 4 százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum.
Hétfőn tárgyalnak újra a 2021-es minimálbérről, a találkozóra az Innovációs és Technológiai Minisztérium készítette el a béremelési tervezetet, amelynek értelmében februártól 4 százalékkal emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum.
A MASZSZ elnöksége pénteken tárgyalta a tervezetet, elutasító döntésüket azzal indokolták, hogy a szerény jövedelmű munkavállalók ennél az ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek. Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint a 4 százalékos emelés a minimálbér reálértékének megőrzésére sem lesz elég.
A szakszervezeti vezető ezen felül felhívta a figyelmet a Takarékbank napokban megjelent elemzésére is, amelyben a pénzintézet a bruttó átlagkereset 8,4 százalékos emelkedésével számol. Vagyis, az átlagbérek viszonylag lendületes javulása és a minimálbér erőteljesen visszafogott növelése miatt tovább mélyül a szakadék a két bércsoport között. „Egy szakszervezet ilyet nem fogadhat el” – szögezte le az elnök.
Kordás László a közleményben emlékeztett, a MASZSZ már 2015-ben és 2018-ban sem írta alá az akkori minimálbér-emelési megállapodást.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedéséről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) egyeztet a felek egyetértése esetén a kormány rendeletben hirdeti ki a minimálbér összegét.
A gyakorlat szerint a megállapodást akkor is elfogadottnak tekintik, ha a három-három munkaadói és munkavállalói szervezet valamelyike nem fogadja el azt.
(MTI)