A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem fogadja el a bérmegállapodást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Liga és a Munkástanácsok elfogadja, a MASZSZ azonban nem írja alá, hogy 4 százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum.

Hétfőn tárgyalnak újra a 2021-es minimálbérről, a találkozóra az Innovációs és Technológiai Minisztérium készítette el a béremelési tervezetet, amelynek értelmében februártól 4 százalékkal emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum.

A MASZSZ elnöksége pénteken tárgyalta a tervezetet, elutasító döntésüket azzal indokolták, hogy a szerény jövedelmű munkavállalók ennél az ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek. Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint a 4 százalékos emelés a minimálbér reálértékének megőrzésére sem lesz elég.

A szakszervezeti vezető ezen felül felhívta a figyelmet a Takarékbank napokban megjelent elemzésére is, amelyben a pénzintézet a bruttó átlagkereset 8,4 százalékos emelkedésével számol. Vagyis, az átlagbérek viszonylag lendületes javulása és a minimálbér erőteljesen visszafogott növelése miatt tovább mélyül a szakadék a két bércsoport között. „Egy szakszervezet ilyet nem fogadhat el” – szögezte le az elnök.

bérminimum

Kordás László a közleményben emlékeztett, a MASZSZ már 2015-ben és 2018-ban sem írta alá az akkori minimálbér-emelési megállapodást.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedéséről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) egyeztet a felek egyetértése esetén a kormány rendeletben hirdeti ki a minimálbér összegét.

A gyakorlat szerint a megállapodást akkor is elfogadottnak tekintik, ha a három-három munkaadói és munkavállalói szervezet valamelyike nem fogadja el azt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.