A MASZSZ kitart a kétszámjegyű béremelés mellett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem enged a kétszámjegyű béremelési követelésből a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ezért más konföderációval ellentétben több mint tíz százalékos, kétlépcsős minimálbér-emelési és 16 százalékos szakmai bérminimum követeléssel érkezik a szerdai VKF ülésre – szögezte le közleményben a konföderáció, cáfolva ezzel a Munkástanácsok Országos Szövetsége mai bejelentését, miszerint a szakszervezetek közös álláspontja mindössze 8 százalék lenne. A MASZSZ már csak azért sem enged a 10,5 és további csaknem 12 százalékos emelési javaslatából, mert korábban több konföderációval közösen ebben állapodtak meg, hiszen csak így teljesülhet a szakszervezeti cél: a minimálbér nettóösszege 2018-ra érje el a létminimum összegét. A konföderáció egy foglalkoztatási kódex összeállítását is szorgalmazza.


Nem változtatott a jövő évi, több mint 10 százalékos minimálbér-emelési követelésén a mintegy 150 ezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség, ezért cáfolja azt a hírt, miszerint a szakszervezetek közös álláspontja lenne a Munkástanácsok Országos Szövetsége által közzétett 8 százalékos javaslat – szögezte le mai közleményében a MASZSZ. A szövetség szerint a 8 százalék csúfos visszalépés lenne, főleg azok után, hogy korábban a konföderációk közösen alakították ki a 10.5 és a 12 százalékos, kétlépcsős minimálbér-emelési- és a 16 százalékos szakmai bérminimumra vonatkozó javaslatot. A MASZSZ azonban nemcsak a megállapodás, hanem saját szakmai meggyőződése miatt is tartja magát a korábban is közzétett számokhoz, mert úgy véli, csak így teljesülhet a cél: a minimálbér nettó összege 2018-ra elérje a létminimumot – szögezi le Nemes Gábor szóvivő hozzátéve, hogy a számításokban a szakszervezet a jelenlegi adó-terheket vette alapul.

A szövetség a béremeléssel kapcsolatban – is – egyértelműen és következetesen kitart a programjában megfogalmazott mérték mellett és ezzel érkezik a holnapi (szerdai) VKF ülésre is. Nemes kijelentette: a MASZSZ nem áll be azoknak a szakszervezeteknek a sorába, amelyek már most kihátrálnak egy korábban kialakított közös megállapodásból, hogy ezzel gyengítsék a szakszervezetek alkupozícióját a kormánnyal szemben. 

A VOSZ járulék- ás adóterhek csökkentésére irányuló javaslatát viszont a MASZSZ alapvetően támogatja, de csak abban az esetben, ha az nem a munkáltatóknak hoz plusz hasznot, hanem nettó béremelést eredményez a munkavállalóknak. A konföderáció felszólítja a kormányt, hogy fontolja meg a személyi jövedelemadó mértékének a csökkentését, mert ez a leghatékonyabb módja az átlagtól messze leszakadt bérek felzárkóztatásának. Érdemi béremelés nélkül az egyre tragikusabb munkaerőhiányt sem ehet megszüntetni – szögezi le a szóvivő.

 

A konföderáció nemcsak támogatja, hanem szorgalmazza is egy foglalkoztatási kódex összeállítását, ám leszögezi: az kizárólag a hazai munkavállalók pozíciójának a megerősítését szolgálhatja. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezi a munkáltatói szövetségeknél és a többi konföderációnál is, hogy közösen fogalmazzák meg ezt a foglalkoztatói kódexet, amelyben pontosan részleteznék a munkáltatói viselkedési szabályokat, meghatároznák a munkakörülmények elvárható színvonalát, rögzítenék a munkahelyi hűségprogramokat és a külföldi vendégmunkások tömeges alkalmazásával kapcsolatos normákat. A foglalkoztatói kódexhez a munkáltatói szervezetek, egyes foglalkoztatók önkéntes alapon csatlakozhatnak, illetve a kollektív szerződésben erről a szakszervezetekkel megállapodhatnak.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a részletes javaslatokat is tartalmazó állásfoglalását hamarosan „postázza” a kormány illetékeseinek.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

Munkajogi kisokos a túlóra szabályairól

Alighanem mindenki számára ismerősen cseng az a kifejezés, hogy túlóra. Ez nem meglepő, hiszen a legtöbb munkahelyen előfordul, hogy tovább bent kell maradni, vagy végül akkor is be kell menni dolgozni, amikor eredetileg pihenőidő telt volna. Gyakorisága ellenére a túlmunka, vagyis a rendkívüli munkavégzés elrendelésének, díjazásának szabályaival sokszor mégis kevésbé vannak tisztában – nemcsak a munkáltatók, sokszor maguk a munkavállalók is. Az alábbiakban ezért összeszedjük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.