A MASZSZ kitart a kétszámjegyű béremelés mellett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem enged a kétszámjegyű béremelési követelésből a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ezért más konföderációval ellentétben több mint tíz százalékos, kétlépcsős minimálbér-emelési és 16 százalékos szakmai bérminimum követeléssel érkezik a szerdai VKF ülésre – szögezte le közleményben a konföderáció, cáfolva ezzel a Munkástanácsok Országos Szövetsége mai bejelentését, miszerint a szakszervezetek közös álláspontja mindössze 8 százalék lenne. A MASZSZ már csak azért sem enged a 10,5 és további csaknem 12 százalékos emelési javaslatából, mert korábban több konföderációval közösen ebben állapodtak meg, hiszen csak így teljesülhet a szakszervezeti cél: a minimálbér nettóösszege 2018-ra érje el a létminimum összegét. A konföderáció egy foglalkoztatási kódex összeállítását is szorgalmazza.


Nem változtatott a jövő évi, több mint 10 százalékos minimálbér-emelési követelésén a mintegy 150 ezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség, ezért cáfolja azt a hírt, miszerint a szakszervezetek közös álláspontja lenne a Munkástanácsok Országos Szövetsége által közzétett 8 százalékos javaslat – szögezte le mai közleményében a MASZSZ. A szövetség szerint a 8 százalék csúfos visszalépés lenne, főleg azok után, hogy korábban a konföderációk közösen alakították ki a 10.5 és a 12 százalékos, kétlépcsős minimálbér-emelési- és a 16 százalékos szakmai bérminimumra vonatkozó javaslatot. A MASZSZ azonban nemcsak a megállapodás, hanem saját szakmai meggyőződése miatt is tartja magát a korábban is közzétett számokhoz, mert úgy véli, csak így teljesülhet a cél: a minimálbér nettó összege 2018-ra elérje a létminimumot – szögezi le Nemes Gábor szóvivő hozzátéve, hogy a számításokban a szakszervezet a jelenlegi adó-terheket vette alapul.

A szövetség a béremeléssel kapcsolatban – is – egyértelműen és következetesen kitart a programjában megfogalmazott mérték mellett és ezzel érkezik a holnapi (szerdai) VKF ülésre is. Nemes kijelentette: a MASZSZ nem áll be azoknak a szakszervezeteknek a sorába, amelyek már most kihátrálnak egy korábban kialakított közös megállapodásból, hogy ezzel gyengítsék a szakszervezetek alkupozícióját a kormánnyal szemben. 

A VOSZ járulék- ás adóterhek csökkentésére irányuló javaslatát viszont a MASZSZ alapvetően támogatja, de csak abban az esetben, ha az nem a munkáltatóknak hoz plusz hasznot, hanem nettó béremelést eredményez a munkavállalóknak. A konföderáció felszólítja a kormányt, hogy fontolja meg a személyi jövedelemadó mértékének a csökkentését, mert ez a leghatékonyabb módja az átlagtól messze leszakadt bérek felzárkóztatásának. Érdemi béremelés nélkül az egyre tragikusabb munkaerőhiányt sem ehet megszüntetni – szögezi le a szóvivő.

 

A konföderáció nemcsak támogatja, hanem szorgalmazza is egy foglalkoztatási kódex összeállítását, ám leszögezi: az kizárólag a hazai munkavállalók pozíciójának a megerősítését szolgálhatja. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezi a munkáltatói szövetségeknél és a többi konföderációnál is, hogy közösen fogalmazzák meg ezt a foglalkoztatói kódexet, amelyben pontosan részleteznék a munkáltatói viselkedési szabályokat, meghatároznák a munkakörülmények elvárható színvonalát, rögzítenék a munkahelyi hűségprogramokat és a külföldi vendégmunkások tömeges alkalmazásával kapcsolatos normákat. A foglalkoztatói kódexhez a munkáltatói szervezetek, egyes foglalkoztatók önkéntes alapon csatlakozhatnak, illetve a kollektív szerződésben erről a szakszervezetekkel megállapodhatnak.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a részletes javaslatokat is tartalmazó állásfoglalását hamarosan „postázza” a kormány illetékeseinek.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.