A MASZSZ tiltakozik a kötelező munkaalkalmassági vizsgálat megszüntetése ellen


Rövid határidőt, alig több mint egy hetet hagyott a kormány a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak is a kötelező munkaalkalmassági vizsgálat megszüntetéséről szóló törvénymódosítás véleményezésére – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A munkavállalói jogokat súlyosan sértő, alaptörvény-ellenes tartalmat hónapokkal ezelőtt, már korábbi formájában is elutasította a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Mivel az akkori változtatási javaslatokat azóta sem vette figyelembe a jogalkotó, a MASZSZ tiltakozik a szeptember elsejei bevezetés ellen, olvasható a közleményében.

Kapkodásra, fejetlenségre, s nem utolsó sorban a szociális partnerek semmibevételére utal, hogy a kormány az utolsó pillanatra hagyta, s a nyári szabadságok idején igen rövid időt, alig több mint egy hetet adott a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak is a kötelező munkahelyi alkalmassági orvosi vizsgálat megszüntetéséről szóló törvény véleményezésére – jelentette ki Zlati Róbert. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke leszögezte: szakszervezeti és munkavédelmi szakértői körökben nem változott a törvénymódosítás korábbi megítélése, s ahogyan azt már az elképzelés hónapokkal ezelőtti ismertetésekor is jelezték, a munkáltatók felmentését a kötelező alkalmassági vizsgálat elvégeztetése alól a munkavállalói jogok durva megsértésének, történelmi visszalépésnek és nem utolsó sorban életveszélyesnek tartják. Az egyeztetésre hivatott Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) munkavállalói és munkáltatói oldala is több módosító javaslattal próbálta jobbítani a tervezetet, ám kiderült, a kormány változtatás nélkül készül szeptember elsején bevezetni az új rendszert. A véleményezésre hagyott rövid határidő pedig arra utal, hogy ezen nem is akarnak változtatni a döntéshozók.

A felelősök hónapokig nem csináltak semmit, s most, a bevezetés előtti utolsó napokban úgy tesznek, mintha komolyan vennék az egyeztetést – véli Zlati Róbert. A MASZSZ kitart korábbi határozott véleménye mellett: ezzel a módosítással munkavállalók százezreinek az egészségét veszélyeztetik felelőtlen döntéshozók. Az elnök emlékeztet, a kormány a kötelező munkavédelmi oktatást is eltörölte már, s most éppen annak a rendszernek a megszüntetésére készül, amelynek segítségével gyakran súlyos betegségeket lehetett feltárni vagy éppen megelőzni. A MASZSZ elnöke a szakszervezetek tapasztalataira hivatkozva határozottan állítja, az egészségügyi szűrést a munkavállalók ingyenes, a munkához tartozó szolgáltatásnak tekintették, s a munkáltatóknak sem került vagyonokba eleget tenni a törvényi előírásnak: megteremteni a garantáltan biztonságos munkavégzés feltételeit. Az elnök kitart korábbi határozott állítása mellett: a munkavállalónak törvényben előírt joga egészséges környezetben dolgozni. még akkor is, ha a kormány felesleges adminisztratív teherként tekint egyes a vizsgálatokra.

A MASZSZ álláspontja szerint a tervezett módosítás halmozottan aggályos: alaptörvény-ellenes, sérti az egyenlő bánásmód elvét, mivel egyes munkavállalói köröket hátrányos helyzetbe hoz azáltal, hogy nem biztosítja számukra alapjognak az ingyenes foglalkozásegészségügyi szolgáltatást, továbbá ellentétes az egészségügyi alapellátásról szóló törvény idevonatkozó rendelkezéseivel is, valamint uniós jogokat is sért.

A szakszervezeti szövetség és tagszervezetei, valamint munkavédelmi szakértői a törvénymódosítást eljárási szempontból is aggályosnak tartják, mivel azt ismételten a Munkavédelmi törvény és a Magyarország által is ratifikált ILO egyezménnyel ütköző módon terjesztették elő.

Mindezek alapján a Magyar Szakszervezeti Szövetség tiltakozik a törvénymódosítás szeptember elsejei bevezetése ellen, s elvárja, hogy a kormány legalább ebben az ügyben vegye komolyan a szociális partnerekkel való egyeztetést.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett

Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, s összegezzék, mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.
2022. október 17.

A kártérítési felelősség az újabb ítélkezési gyakorlatban (II. rész)

A munkáltatói kártérítési felelősség megítélését hosszú évtizedekre meghatározta a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992-es Mt.) 174. §-ához kapcsolódó MK 29. számú állásfoglalás. Az előbbi állásfoglaláson alapuló bírói gyakorlathoz képest a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai teljes szemléletváltást követelnek a munkaügyeket tárgyaló bíráktól. Ebben a témakörben – szubjektív szempontok alapján – választottam ki a legjelentősebb változásokat, bemutatva egyrészről a kártérítési igények elbírálásakor érvényesülő változatlan értelmezést, másrészről néhány új jogi terminológiát, mindezekhez felhasználva a korábbi és a hatályos szabályozásra épülő bírói gyakorlatot.
2023. november 6.

Azonnali hatályú felmondás esetén nem jár végkielégítés

A végkielégítésre való jogosultság függ a munkaviszony megszüntetése módjától, továbbá a felmondás indokától, illetve a munkaviszonyban töltött idő tartamától. Ha a munkaviszony felmondási idő nélkül azonnali hatállyal szűnik meg, végkielégítés nem jár – a Kúria eseti döntése.