Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény rendelkezései alapján a hatósági ellenőrzés kiterjed a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezésekre.
Azaz, az ellenőrzés a munka törvénykönyve (Mt.) szabályainak betartása mellett kiterjed a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés vagy üzemi megállapodás rendelkezéseinek vizsgálatára is. Az ellenőrzés során a hatóság a kollektív szerződés, üzemi megállapodás vonatkozó rendelkezéseit tartalmukban is vizsgálhatja, és ha azok jogszabályba ütköznek, vagy annak megkerülésével jöttek létre, illetve nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközőek, úgy semmisségükre hivatkozhat.
A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések esetében ennek azért lehet jelentősége, mert az Mt. vonatkozó szabályai kógensek, így azoktól kollektív szerződésben vagy üzemi megállapodásban sem lehet eltérni.
A munkaügyi ellenőr a munkáltató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést tarthat, a munkahelyen tartózkodók személyi azonosságát igazoltatással ellenőrizheti, a munkáltató nyilvántartásaiba betekinthet, azokról másolatot készíthet, a tényállás tisztázása érdekében gondoskodhat dokumentumok lefoglalásáról, a munkavállalókat tanúként meghallgathatja.
A munkaidő-nyilvántartási kötelezettség ellenőrzése során, a dokumentumok – jelenléti ív, munkaidő-beosztás, munkaidőre vonatkozó megállapodások – meglétén túl azok formai követelményeit, valóságosságát és a kifizetett munkabérekkel történő összevetését is elvégezheti a hatóság.
A formai követelmények sérülnek, ha a munkaidő-nyilvántartásból nem állapítható meg a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontja. Például a jelenléti íven csak a napi munkaidő mértéke szerepel, de a munkaidő kezdete és vége nem.
A nyilvántartásban szereplő adatok valószerűségének ellenőrzése tipikusan a munkavállalók tanúként történő meghallgatásával végezhető el legegyszerűbben. („Szokott-e túlórázni? Be kell-e írnia a túlórát a jelenléti ívre?”)
Ettől függetlenül azonban a munkaügyi ellenőr a munkáltató egyéb nyilvántartásait, dokumentumait is ellenőrizheti. Így például összevethető a munkahelyi levelezőrendszerbeli munkavállalói aktivitás a jelenléti íveken szereplő adatokkal, amiből könnyen kiderülhet, hogy a munkavállaló még munkahelyi feladatokkal kapcsolatos emaileket küldött akkor, amikor jelenléti íve szerint már nem végzett munkát.
A munkaidő-nyilvántartás ellenőrzése számos esetben kapcsolódik a munkabér kifizetés szabályszerűségének ellenőrzéséhez, hiszen a munkabér elszámolás alapja a munkavállaló által teljesített munkavégzés. Ennek keretei között a hatóság ellenőrzi, hogy a munkaidő-nyilvántartásban feltüntetett munkavégzés ellenértéke a hatályos szabályoknak megfelelően megfizetésre került-e vagy sem. Így például összevethető a munkavállaló részére fizetett rendkívüli munkavégzésre járó munkabér a jelenlét ív és a munkaidő-beosztás adataival.
| Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek |
|---|
|
Ízelítő a tematikából:
Időpont: 2014. szeptember 18. |
Ennek során az előzetesen közölt munkaidő-beosztástól történő legkisebb – akár 1 perces – eltérés is rendkívüli munkavégzést és így bérfizetést eredményez. Ez általában a beléptető rendszerek munkaidő-nyilvántartásra történő alkalmazása során fordulhat elő, hiszen az egyszerre tipikusan néhány fő átengedésére alkalmas rendszereken fizikai képtelenség egy több száz fős műszakot be- illetve kiléptetni 1 perc alatt.
Az Mt. – ebből a szempontból – életszerűtlen szabályát azonban ilyen esetekben is alkalmazni kell, azaz, amennyiben a munkavállaló jelenléti ívén a beléptető rendszer adatai szerepelnek, úgy a munkabért is annak alapján kell a munkáltatónak elszámolnia.
A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó kötelezettség megsértése ugyan nem esik a kötelező bírságolással érintett jogsértések közé, de az eset körülményeinek – ideértve különösen, de nem kizárólag a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát – figyelembe vételével a hatóság 30.000 és 10.000.000 forint közötti bírságot szabhat ki a munkáltatóra.
