A munkaszerződések 13 százaléka módosult


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelenleg teljes, vagy részmunkaidőben dolgozók több mint háromnegyede egyelőre nem érzékelt változást az új Munka törvénykönyve (Mt.) júliusi hatályba lépése óta, de a munkavállalók 13 százalékának – 400 ezer munkavállalónak – már módosították ennek kapcsán munkaszerződését, vagy a munkáltató már jelezte ez irányú szándékát – derül ki a Policy Agenda felméréséből.


A megkérdezettek 6 százalékának munkahelyén felmondták a korábbi kollektív szerződést; ezen munkavállalók felénél már meg is kötötték az új megállapodást.

A felmérésből kiderül: a válaszadók 4 százaléka úgy nyilatkozott, hogy annak ellenére csökkent az új Mt. hatására a fizetése, hogy új munkaszerződést kötöttek vele.

A szervezet azt is megkérdezte, hogy ismerősi, baráti körben mit tapasztaltak az emberek az új törvény bérekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A megkérdezettek 55 százaléka mondta, hogy inkább csökkentek a bérek, míg 39 százalék szerint nem változtak. Csupán 6 százalék volt, akik bérnövekedést tapasztalt.

A megkérdezettek kevésbé ítélik munkavállaló-barátnak a kormányt: egy ötfokozatú skálán erre a kérdésre adott válaszok átlagértéke 2,2 volt. A válaszolók 37 százaléka szerint a jelenlegi kormány egyáltalán nem folytat munkavállaló-barát politikát, 31 százalékuk pedig úgy vélte, hogy a munkavállalói érdekképviseleteket egyáltalán nem tekinti partnernek a kabinet.

Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről?

Szakmai rendezvények, képzések:

2012. december 5: A munkaidő szabályai 2013. január 1-től
2012. december 13: Hogyan változik a munkabér 2013-ban?

A Complex Kiadó új kiadványai:

Kommentár a Munka Törvénykönyvéhez
Az új munka törvénykönyve – munkavállalóknak
Az új munka törvénykönyve – munkáltatóknak
Új munkajogi szabályok az egészségügyben – Ügyelet, készenlét, munkaidő-beosztás

A felmérésben a Policy Agenda azt is megvizsgálta, hogy munkahelyi probléma esetén melyik szakszervezeti konföderációhoz fordulnának segítségéért; itt nem csak egy választ fogadtak el. A válaszadók 53 százaléka nem választotta egyik konföderációt sem. A választani tudók között 37 százalék mondta a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét, a Munkástanácsokat 33 százalék választotta, míg a Ligát 24 százalék nevezte meg. 11 százalék választotta az Értelmiségi Szakszervezetei Tömörülést, és 3-3 százalék említette a közszférában meghatározó Szakszervezetek Együttműködési Fórumát, valamint az Autonómokat.

A Policy Agenda reprezentatív kutatása telefonos megkérdezéssel, 2012 novemberében készült, 1000 ember megkérdezésével.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.