A gyerekek nyári szünidejében bizony sok nehézséget hoz a munkavállaló szülők számára a megfelelő felügyelet biztosítása. Ehhez kapcsolódva is érdemes áttekinteni a Munka törvénykönyvének szabadságra vonatkozó rendelkezéseit, figyelemmel arra is, hogy január 1-jétől jelentős új szabályok léptek hatályba. Nézzük hát a szabadság megállapítására, kiadására vonatkozó legfontosabb szabályokat!
A munkavállalónak minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, a pótszabadság mértéke pedig a munkavállaló életkorának függvényében a huszonötödik életévétől 2-3 évenként egy munkanappal emelkedik egészen a negyvenötödik életév betöltéséig, amikortól az alapszabadságon felül összesen tíz munkanap pótszabadság illeti meg a munkavállalót. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az irányadó életkort betölti.
További pótszabadságra jogosult a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállaló, aki egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után pedig összesen hét munkanap pótszabadságra tarthat igényt. Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
Ugyancsak évenként öt munkanap pótszabadságra jogosult:
A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a szabadság arányos része jár. Ennek számításánál a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
Új szabadság típusok az idei évtől az apasági szabadság és a szülői szabadság, amelyek nem minősülnek pótszabadságnak, és eltérő szabályok is vonatkoznak rájuk.
Az apasági szabadság alapján az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra, jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
A szülői szabadság a munkavállalót gyermeke hároméves koráig illeti meg, mértéke összesen a gyermekenként a gyermek három éves koráig negyvennégy munkanap. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennálljon.
Az apasági és szülői szabadság tehát nem naptári évre vonatkozóan jár, azt az év közben kezdődött munkaviszony esetén nem kell ezért arányosítani.
A szabadság igénybevétele, kiadása szempontjából lényeges, hogy a szabadság kivétele nem a munkavállaló feladata, hanem a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki az esedékesség évében. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az egybefüggő tizennégy nap tekintetében a szabadságként kiadott napon túl a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
A munkavállaló a neki járó alap és pótszabadság teljes mennyiségéből csupán 7 nap felett diszponál. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve (akkor is, ha a felek nem kötöttek ki próbaidőt) – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a hét napos keret arányosítani szükséges a munkáltatónál töltött időre vonatkozóan. Ennek során a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A munkavállalónak a 7 munkanap szabadság igénybe vételére vonatkozó kérését legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a munkáltató felé.
A szülői szabadságot– a pótszabadságoktól eltérően – mindig a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, s az a gyermek 3 éves koráig bármikor igénybe vehető. Az apasági szabadság igénybevétele ugyanakkor az Mt. alapján jóval szűkebb időintervallumban lehetséges, arra legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig van lehetőség, legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban.
A szabadságok szabályozásáról további fontos részleteket itt talál.
A cikk szerzője Dr. Nagy Krisztina LL.M. ügyvéd, munkajogi és adatvédelmi szakjogász, civiljogi specialista, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója.
