A gyerekek nyári szünidejében bizony sok nehézséget hoz a munkavállaló szülők számára a megfelelő felügyelet biztosítása. Ehhez kapcsolódva is érdemes áttekinteni a Munka törvénykönyvének szabadságra vonatkozó rendelkezéseit, figyelemmel arra is, hogy január 1-jétől jelentős új szabályok léptek hatályba. Nézzük hát a szabadság megállapítására, kiadására vonatkozó legfontosabb szabályokat!
Egy uniós döntés értelmében az édesapáknak augusztus 2-ától az eddigi duplája, tíz nap pótszabadság jár gyermekük születésekor. Igaz, a magyar helyzet egyelőre felemás.
A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár. Az alapszabadság mértéke főszabály szerint 20 munkanap, azonban ez kiegészülhet a munkavállalót érintő bizonyos állapot vagy helyzet esetén további munkanapokkal. Ez a pótszabadság. A pótszabadság alapja lehet például a munkavállaló életkora, megváltozott munkaképessége vagy gyermekeinek száma. Az alábbiakban a gyermek után járó pótszabadság szabályainak ismertetésére kerül sor.
A gyermekek utáni pótszabadságra való jogosultság törvényi szabályait nem árt pontosan ismerni, különösen az olyan munkavállalóknak, akik nem a tradicionális kétszülős családmodellben nevelik gyermeküket, hiszen ilyenkor válhat kérdésessé, ki jogosult a gyermekek utáni pótszabadságra, és ki nem.
Cikksorozatunk második részében a gyermek utáni ellátások közül az egészségbiztosítási ellátásokat mutattuk be részletesen, gyakorlati oldalról megközelítve. A harmadik, egyben utolsó részben az ellátásokon túli egyéb alternatívákat fogjuk felvázolni, amit minden szülőnek tudni érdemes ahhoz, hogy élni tudjanak a törvény által biztosított lehetőségekkel.
