A nők ötödével kevesebbet keresnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon a nők átlagosan 21 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál – derül ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu internetes bérfelmérés legújabb kutatásából. A nemek közti bérkülönbség európai átlagban 17 százalék. A diplomások és a vezetők körében a legnagyobb a nők és a férfiak keresete közötti különbség.


A csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérés szerint a férfiak bruttó átlagfizetése 255 000 forint, míg a nőké 210 500 forint.

Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb differencia a 35-44 éves munkavállalóknál mutatkozik, valamint a diplomások és a magasabb pozíciók esetében.

A 45-54 éves korosztály esetében 25 százalék, a 35-44 évesek között pedig 26 százalék a differencia a két nem fizetése között. A legkisebb, 11 százalékos lemaradás a 24 év alatti, leginkább pályakezdő nőknél adódik, 34 éves kor alatt pedig átlagosan 18 százalék a különbség.

Rodin-konferenciák a témában

További konferenciáinkról itt talál részleteket.

A diploma sem feltétlenül garancia az egyenlőségre: főiskolai végzettséggel ugyanis a gyengébbik nem képviselői 25 százalékkal, egyetemi diplomával pedig átlagosan 23 százalékkal alacsonyabb fizetésre számíthatnak. Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél kisebb a különbség: érettségivel, szakközépiskolával a nők fizetési lemaradása 18-19 százalékos, míg az alapfokú végzettségűek esetében 21 százalék a nemek közötti bérkülönbség. A legkisebb, 12 százalékos különbség az OKJ-s papírokkal mutatkozik.

Nagyobbak az eltérések a pozíciószintek szerinti összehasonlításnál: míg a felsővezető nők átlagosan negyedével kevesebbet kapnak, mint a férfiak, addig a segédmunkásoknál csupán 5 százalék a különbség. A középvezetők esetében és a szolgáltatási szférán belül 16 százalék, az irodai dolgozóknál 10 százalék a különbség.

A felmérés eredményei szerint nem befolyásolja számottevően a nők diszkriminációját az sem, hogy milyen tulajdonban van a cég. A külföldi cégeknél 18 százalék, a belföldi tulajdonú munkaadóknál 19 százalék, állami alkalmazottként pedig átlagosan 21 százalék a differencia.

A bérkülönbséget az is befolyásolja, hogy egy adott szakmában melyik nem képviselői dolgoznak nagyobb arányban. Ahol a férfiak vannak többségben, ott az ő javukra magasabb az eltérés, ugyanakkor a főleg nők által betöltött pozíciókban, például bérszámfejtők, gyógyszerészeti laboránsok vagy egészségügyi nővérek esetében a női alkalmazottak fizetése magasabb a férfiakénál.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 29.

Haláleset a családban, így segíthet a munkáltató

Egy hozzátartozó elvesztése mindannyiunk számára váratlan és fájdalmas esemény az életünk során. Ilyenkor teljesen érthető és természetes, hogy szükségünk van időre a veszteség feldolgozására, és a temetéssel kapcsolatos teendők elvégzésére. A munkáltatónak is kötelessége, hogy a gyászoló dolgozó terhén enyhítsen. Ennek módja a rendkívüli, vagyis az alapszabadságon felül járó, úgynevezett temetési szabadság biztosítása. A közelgő halottak napja apropóján – bár ez bármikor máskor is aktuálissá válhat – az Index szakértőhöz fordult, összeszedtünk mindent, amit a temetési szabadságról tudni érdemes.

2024. október 29.

Szorul a munkaerőpiaci hurok, az emberközpontú vezetés a kiút

Rohamléptekben változik a munkaerőpiac: ma már nemcsak a tehetségekért, hanem az alkalmas munkavállalókért is kiélezett verseny zajlik. Magyarországon évente közel 30 ezer fővel kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint ahányan nyugdíjba mennek vagy külföldre távoznak. A vállalatoknak fel kell készülniük az állandósuló munkaerőhiányra. Radikálisan új szemléletre van szükségük ahhoz, hogy sikeresen alkalmazkodjanak a megváltozott feltételekhez.

2024. október 29.

Kutyabarát munkahelyek: lehetőségek, kihívások és jogszabályi keretek

A kutyabarát irodák egyre népszerűbbé válnak a munkahelyi környezetben, mivel számos kutatás kimutatta, hogy a kutyák jelenléte csökkenti a stresszt és növeli a dolgozók elégedettségét. A kutyák munkahelyre való beengedése ugyanakkor számos kérdést és kihívást vethet fel, amelyek megoldása alapos tervezést és megfelelő szabályozást igényel.