Apák napjára – így szerezhet szolgálati időt gyermekneveléssel az apa
Minden év júniusában ünnepeljük az Apák napját. Ebből az alkalomból tekintsük át, mikor szerezhet nyugdíjra jogosító szolgálati időt az apuka gyermeknevelési ellátásokkal.
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hogy a nyugellátást korlátozni kell-e a keresőtevékenység miatt, a nyugdíjtörvény szerint függhet a kereset mértékétől, vagy a jogviszony típusától – utóbbi eset független a kereset összegétől és a nyugdíjas életkorától.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. és 83/C.§-a két csoportba sorolja be a nyugdíjasokat aszerint, hogy az egyik csoportba tartozó foglalkoztatottaknak teljes egészében szüneteltetni kell a nyugdíját, a másik csoportnak viszont csak egy kereseti szint (éves keretösszeg 2016-ban: 111 000 * 18=1 988 000) felett.
Ezekben az esetekben tehát a nyugdíj megvonása jelenti a foglalkoztatás korlátozását, de természetesen ez nem végleges. Ha megszűnik a foglalkoztatási jogviszony, akkor majd újra folyósítják az illető nyugdíját (kérésére).
Az első csoportba tartozó nyugdíjasok öregségi nyugdíjának folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas
közalkalmazotti jogviszonyban,
kormányzati szolgálati jogviszonyban,
állami szolgálati jogviszonyban,
állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
közszolgálati jogviszonyban,
bírói szolgálati viszonyban,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
ügyészségi szolgálati viszonyban,
a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, vagy
a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
Az említett második csoportba tartozó nyugdíjas foglalkoztatott nyugdíját az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek szüneteltetnie kell. Erre akkor kerül sor, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, a legalább negyven év szolgálati idővel rendelkező nő esetén, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.
Tehát mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülőként (ideértve a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat, ún. „művész” nyugdíjat „felváltó” korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, az értékhatár (1 988 000) feletti nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.
A nyugellátásban részesülő személynek 15 napon belül be kell jelentenie a nyugdíj-biztosítási szerv részére minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra való jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. és 83/C.§-a két csoportba sorolja be a nyugdíjasokat aszerint, hogy az egyik csoportba tartozó foglalkoztatottaknak teljes egészében szüneteltetni kell a nyugdíját, a másik csoportnak viszont csak egy kereseti szint (éves keretösszeg 2016-ban: 111 000 * 18=1 988 000) felett.
Ezekben az esetekben tehát a nyugdíj megvonása jelenti a foglalkoztatás korlátozását, de természetesen ez nem végleges. Ha megszűnik a foglalkoztatási jogviszony, akkor majd újra folyósítják az illető nyugdíját (kérésére).
Az első csoportba tartozó nyugdíjasok öregségi nyugdíjának folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas
közalkalmazotti jogviszonyban,
kormányzati szolgálati jogviszonyban,
állami szolgálati jogviszonyban,
állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
közszolgálati jogviszonyban,
bírói szolgálati viszonyban,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
ügyészségi szolgálati viszonyban,
a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, vagy
a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
Az említett második csoportba tartozó nyugdíjas foglalkoztatott nyugdíját az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek szüneteltetnie kell. Erre akkor kerül sor, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, a legalább negyven év szolgálati idővel rendelkező nő esetén, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.
Tehát mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülőként (ideértve a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat, ún. „művész” nyugdíjat „felváltó” korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, az értékhatár (1 988 000) feletti nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.
A nyugellátásban részesülő személynek 15 napon belül be kell jelentenie a nyugdíj-biztosítási szerv részére minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra való jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.
Minden év júniusában ünnepeljük az Apák napját. Ebből az alkalomból tekintsük át, mikor szerezhet nyugdíjra jogosító szolgálati időt az apuka gyermeknevelési ellátásokkal.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nemcsak azok számára nyitja meg a nyugdíj-igénylés lehetőségét, akik megelőzőleg folyamatosan dolgoztak. Megnyílik ez a lehetőség azok számára is, akik egészségi állapotuk miatt rokkantsági ellátásban részesülnek.
A munkát terhelő adók csökkentését, igazságosabb társadalombiztosítási rendszert követelve rendezett tüntetést és felvonulást Bukarestben hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!