A próbaidő és kérdőjelei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A próbaidő a munkaszerződés megkötésekor kiköthető időtartam, amely alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal és indokolás nélkül megszüntetheti. Olyan „ismerkedési” időszakról van tehát szó, amelynek tartama alatt a felek még egyszerűen kiléphetnek a munkaviszonyból, ha az mégsem felel meg várakozásaiknak. Praktikussága miatt szinte minden munkáltató alkalmazza a próbaidőt, ám a gyakorlat egy ilyen egyszerű intézmény kapcsán is számos érdekes kérdést vet fel.


A munkaviszony megszüntetése tehát igen egyszerű a próbaidő alatt. Csak egy írásos nyilatkozat szükséges hozzá, amelyben a fél közli a címzettel, hogy a köztük fennálló munkaviszonyt a próbaidőre hivatkozva megszünteti. Nem szükséges indokolni és nincs felmondási idő sem. Fontos azonban figyelemmel lenni az alábbi szabályokra.

Próbaidőre hivatkozva értelemszerűen csak a próbaidő tartama alatt lehet megszüntetni a munkaviszonyt. Ez azt jelenti, hogy a megszüntető nyilatkozatot még a próbaidő alatt közölni is kell a másik féllel. A késedelem a megszüntetés jogellenességét vonja maga után. Másrészt, biztosan jogellenes a próbaidőre alapozott megszüntetés, ha maga a próbaidő kikötése sem volt jogszerű. A próbaidő mindig a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezéséhez kötött, és csak a munkaszerződésben lehet kikötni, a munkaviszony elején. Utóbb már nincs lehetőség a próbaidő pótlására, ha azt a munkaszerződés eredetileg nem tartalmazta.

A próbaidő időtartama 3 hónap, kollektív szerződés azonban lehetővé teheti akár 6 hónapos próbaidő alkalmazását. Az új Munka Törvénykönyve azt is megengedi, hogy ha eredetileg a felek 3 hónapnál rövidebb próbaidőt kötöttek ki, azt egy alkalommal meghosszabbítsák, ám annak tartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a 3 hónapot. Akkor sem élhetünk tehát a próbaidő alatti rugalmas megszüntetéssel, ha annak jogszerűen kiköthető tartama már lejárt.

A próbaidőre is vonatkozik a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. Eszerint a jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A próbaidő alapvető rendeltetése az, hogy a jogviszony első időszakában a felek jobban megismerhessék egymást, és ha a munkaviszony nem felel meg a várakozásaiknak, úgy egyszerűen meg tudják szüntetni a jogviszonyt.

Ebből következik, hogy nem köthető ki jogszerűen próbaidő, ha a munkavállaló korábban már dolgozott azonos, vagy hasonló munkakörben ugyanannál a munkáltatónál. Itt ugyanis nem merül fel ilyen „bemelegítő időszak” igénye. Hasonlóan körültekintően kell vizsgálni, hogy van-e a próbaidő céljával összeegyeztethető indoka annak, ha a felek a 4-6 hónapos határozott idejű munkaviszonyban kötnek ki 3 hónapnyi próbaidőt.

A próbaidő alatt közölt azonnali hatályú felmondást nem kötelező indokolni. Nem is célszerű indokot közölni akár szóban, akár magában az írásos nyilatkozatban. Ha ugyanis a nyilatkozattevő megindokolja a megszüntetést, akkor a bírói gyakorlat szerint annak tartalmáért felelősséggel tartozik. Egy jogvita során ilyenkor neki kell bizonyítania, hogy az indok valós, és a munkaviszony megszüntetésének megfelelő alapját képezte.

Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről?

A Complex Kiadó új kiadványai:

Szakmai rendezvények, képzések:

Abba is érdemes belegondolni, hogy bár ebben az esetben a felmondást nem kell indokolni, ez nem jelenti azt, hogy a felmondásnak egyébként ne lenne valamilyen oka. Ez az ok pedig lehet jogellenes. Például, a munkavállaló sokat betegeskedik, ezért a munkáltató még a próbaidő alatt megválik tőle. Jóllehet a megszüntető nyilatkozat nem tartalmaz indokot, de ebben az esetben az elbocsátás egyedüli oka a munkavállaló egészségi állapota. Ez pedig jogellenes megkülönböztetést jelent.

Ilyen formában a próbaidő alatti felmondás jogszerűsége is vitatható, persze a bizonyítás – még diszkriminációs ügyekben is – igen nehézkes lehet. Hasonló eset, ha a munkáltató valamely személyes konfliktusból eredően távolítja el a próbaidejét töltő munkavállalót. A bizonyítás sikere ilyenkor még kétségesebb, de természetesen a joggal való visszaélés tilalmába ütköző, jogellenes magatartás, ha a munkáltató személyes bosszú eszközéül használja a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást.

Nem célszerű tehát a próbaidőben egy csodafegyvert látni, amely mellett a munkaviszony megszüntetése mindenképpen jogszerű lesz. A rendeltetésének megfelelő keretek között azonban valóban hasznos (záró) eleme lehet az új munkaerő felvételének.

dr. Kártyás Gábor blogbejegyzése az azujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.