A rehabilitációs foglalkoztatás segítése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre több munkáltató számára lehet vonzó lehetőség megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatni. Cikkünkben bemutatjuk, a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerőpiacra való be-, illetve visszajuttatását, valamint a munkahelyek megtartását milyen jogszabályok segítik elő.


A megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációja elsődlegesen a munkaadók közreműködésével a foglalkoztatáson keresztül valósul meg.

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Ez nevezi a 2011. évi CXCI. törvény kötelező foglalkoztatási szintnek. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében szektor semleges kötelezettségről beszélhetünk. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2015. évben is 964 500 F/év.

Látható a hozzájárulás mértékéből, hogy a munkáltatóknak meg kell  vizsgálniuk, hogy a fix költség kiváltására milyen támogatási formák léteznek, amellyel kedvezményeket tudnának érvényesíteni.

Ehhez azonban figyelemmel kell lenni a korlátozó rendelkezésekre is˙(amely be nem tartása az ellátás szüneteltetésének fennállását idézheti elő), melyet a keresőtevékenység esetén figyelembe kell venni a megváltozott munkaképességű személynek az alábbi esetekben:

– rehabilitációs ellátás {heti 20 óránál többet nem lehet},

– rokkantsági ellátás {jövedelem maximum: a 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér 150 %-át[2]} és

– rehabilitációs járadék {jövedelem havi átlaga nem lehet több a rehabilitációs járadék összegének kétszeresénél, továbbá a minimálbérnél – 3 egymást követő hónapra vonatkozóan a járadék összege 50 %-kal csökken – 6 egymást követő hónapra vonatkozóan a járadék megszüntetésre kerül.[3]

Figyelem! Rokkantsági ellátásban részesülő nem vehető álláskeresőként nyilvántartásba, így a munkaadó ezután nem vehet igénybe támogatást.

1./ A rehabilitációs kártya a megváltozott munkaképességű  személyek foglalkoztatásának új eszköze.

Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek kérelmére[4] a 2011. évi CXCI. törvény alapján a rehabilitációs hatóság[5]által végzett komplex minősítés szerint:

foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel.

A munkaadó szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe annak a megváltozott munkaképességű személynek az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyára tekintettel, az ezt terhelő számított adóból, aki érvényes rehabilitációs kártyával rendelkezik. A kedvezmény mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének, azaz 210 000 Ft – 27 százaléka.

A rehabilitációs kártya alapján adókedvezményre, egy megváltozott munkaképességű személy után, egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a rehabilitációs kártyát letétben tartotta.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

2./ Egyes támogatások, kedvezmények

A) Foglalkoztatást bővítő bértámogatás[6] a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból

A munkaadó részére megváltozott munkaképességű álláskereső személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 60 %-ának megfelelő összegű támogatás nyújtható legfeljebb egy évig, a legalább 24 hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb 2 évi időtartamra, ha a munkaadó és a munkavállaló a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel.

B/ A megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásának költségvetési támogatása[7] – Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal támop 1.1.1. – kizárólag akkreditált munkáltató részére

Célcsoport:

külön törvény szerint rehabilitációs járadékra jogosult személy
az az álláskereső, akinek

a munkaképesség-csökkentése 50-66 százalékos mértékű, illetőleg
az egészségkárosodása 40-49 százalékos mértékű, vagy
az egészségkárosodása 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatása rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható.

A projekt támogatási szakasza 2015. július 31-ig tart. A projektben a munkaerőpiac bármelyik foglalkoztatója részt vehet, bérköltség támogatást igényelve. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatónak a projekt 100 százalékos támogatást nyújt. A munkabér mértékét a foglalkoztatás 4, 6 vagy 8 órás időtartamra határozza meg, havi 100, 150, illetve 200 000 Ft-os maximális értékben. A Kormányrendelet nem zárja ki a Munka Törvényvénykönyvének rendelkezését sem, miszerint délutáni munkarend szerint is lehet foglalkoztatni, mert a feltétel, hogy a munkaidő elérje a minimum napi 4 órát. Ez utóbbinál megjegyzendő, hogy munkaidőkeret alkalmazására is van lehetőség.

3./ Munkaerőigény bejelentése[8][9]

Akkreditációs feltételeket a Kormányrendelet részletesen szabályozza, mely alapján a munkáltató részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány[10] akkor adható ki, ha a munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalóinak havi létszáma a 30 főt eléri, vagy aránya az összes munkavállalóhoz képest a 25 százalékot meghaladja, azaz nem telephelyenként kell megfelelni, hanem az összes foglalkoztatási szintnek.

A Kormányrendelet meghatározza, hogy a munkáltatónak olyan rehabilitációs foglalkoztatást kell biztosítani, amelyet létesítő okiratban rögzítettek, és amely a hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vett tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik (rögzíteni a rehabilitációs foglalkoztatást!). Egyéni vállalkozó munkáltatónál szakmai program készítése indokolt.

4./Adóalap-kedvezmények

Szja tv. és a Tao tv. alapján a mezőgazdasági őstermelő, az egyéni vállalkozó ill. a társasági adóalanya gazdálkodó szervezet tevékenységből származó eredményét csökkentheti, ha legalább 50 %-ban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat. A csökkentés mértéke a feltételeknek megfelelő munkavállalók statisztikai állományi létszáma alapján fejenként és havonta a munkavállalóknak kifizetett munkabér, de legfeljebb a mindenkori minimálbér összege.

 

[1] 2011. évi CXCI. tv. 22. §  [Mmtv.] napi 4 órás munkaviszonyos foglalkoztatás mellett! [2] vállalkozás esetén a garantált bérminimum 150 %-át [3] előző cikk: Megváltozott munkaképességű személyek munkavállalása 2015-ben [4] 33/2012. NGM rendelet – Pftv. vhr. [5][5] 327/2011. Kormányrendelet [6] 6/1996 MüM rendelet [7] 327/2011. Kormányrendelet [8] Flt. 8. § (6) bek. [9] Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) [10] 340/2014. Korm. rendelet

Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.