A rendkívüli munkavégzés díjazása: bérpótlék, szabadidő vagy átalány?

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2018. augusztus 22.
Címkék: , , ,
Rovat:
A rendkívüli munkavégzésért külön díjazás illeti meg a munkavállalót. Ez elsődlegesen bérpótlékot jelent, ami azonban bizonyos esetekben megváltható szabadidővel is. Végül, a törvény megengedi a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék átalányként történő fizetését is. Az alábbiakban megvizsgáljuk, mivel járnak ezek a lehetőségek.

A Munka Törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló rendkívüli munkavégzés miatt járó 50 %-os bérpótlék helyett szabadidőben részesüljön, ehhez azonban minden esetben a felek közös megállapodása szükséges. Vagyis a munkáltató nem dönthet egyoldalúan arról, hogy a rendkívüli munkavégzés bérpótléka helyett szabadidőt biztosít a munkavállalónak. Amennyiben a felek között az erre irányuló megállapodás létrejött, úgy a rendkívüli pótlék helyett biztosított szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre a munkavállaló alapbérének arányos része jár. A szabadidőt főszabály szerint a túlórát követő hónapban kell kiadni, ám a felek megállapodhatnak, hogy a kiadás határidejét kitolják, legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig. Így rendkívül tág határok között egyezhetnek meg a szabadidő kiadásáról. Lehetséges például olyan megállapodás, hogy az őszi-tavaszi időszakban teljesített túlórákat a munkavállaló összegyűjti, és a cserébe járó, alapbérrel díjazott szabadidőt a rá következő nyáron veszi igénybe.

Nézzük mindezt egy példán! A munkavállaló órabére 1000 Ft, a tárgyhónapban egy óra rendkívüli munkaidőt teljesített. Ha a felek kötöttek túlórapótlék helyetti szabadidő kiadására irányuló megállapodást, úgy az egy óra időtartamú rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállaló számára legalább egy óra szabadidőt kell biztosítani, amelyre a munkavállalót arányos alapbére, vagyis 1000 Ft illeti meg. Ugyanígy alapbérrel kell díjazni a rendkívüli munkavégzés idejét is. Ha viszont a munkavállaló nem járult hozzá, hogy részére a munkáltató pótlék helyett szabadidőt biztosítson, akkor részére az egy óra rendkívüli munkaidő miatt 1000 Ft alapbért és 500 Ft bérpótlékot, azaz összesen 1500 Ft-ot kell megfizetnie.

Szabadidővel kompenzálható a heti pihenőnapi rendkívüli munkaidő is. A törvény szerint ilyenkor a munkavállaló számára másik pihenőnap biztosítása mellett – az egyébként irányadó 100% bérpótlék helyett – 50% bérpótlékot kell fizetni. Fel kell hívni azonban a figyelmet, hogy ilyenkor a „kompenzáló pihenőnap” attól függetlenül jár, hogy mennyi időt vett igénybe a rendkívüli munkavégzés. Tehát, egy pihenőnap nem nyolc óra pihenőnapi munkavégzést kompenzál, hanem csak a pihenőnapon teljesített munkavégzést, legyen az akár csak húsz perc. Például, ha a munkavállaló két pihenőnapon négy-négy órát dolgozott, és ezt követően egy pihenőnap került kiadásra, úgy csak az egyik napi négy órás munkavégzésre lehet 100% helyett 50% bérpótlékot elszámolni, míg a másik nap marad 100% bérpótlékkal díjazott. Továbbá, a kompenzáló pihenőnapot csak a pihenőnapi rendkívüli munkavégzés után lehet kiadni, nem lehet előre „megváltani”.

Egy harmadik lehetőség, ha a felek átalányt állapítanak meg a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékra. A törvény szerint, a felek a munkaszerződésben bármely törvényi pótlékot (így a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot is) magában foglaló, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. A pótlékátalány azzal jár, hogy a munkáltatónak nem kell tételesen elszámolnia az adott jogcímeken fizetett bérpótlékkal. Ezért nagyon fontos, hogy a munkaszerződésben pontosan, név szerint rögzítésre kerüljenek azok a bérpótlék, amelyeket a felek átalányosítani kívánnak. Az átalány kiszámítására egyébként a törvény nem ad pontos iránymutatást, így az a felek megállapodásától függ. Célszerű lehet egy hosszabb időszakot alapul venni (pl. az átalány megállapítását megelőző hat hónap vagy egy év). Az átalány fogalmából kiindulva, az összeg akkor tekinthető jogszerűnek, ha az valóban a teljesített bérpótlékra jogosító idő átlagát tükrözi. A körülmények változása esetén szükséges lehet az átalány összegének felülvizsgálata is, és a munkaszerződés adott pontjának módosítása, közös megegyezéssel.

Fontos különbség a készenlét és ügyelet átalányosítása és minden más bérpótlék átalányba foglalása között, hogy a készenlét és ügyelet átalányosítása tartalmazza mind az ezen időszak alatt végzett tényleges munkavégzés díjazását, mind a készenlétre vagy ügyeletre járó bérpótlékot is. Ezzel szemben a többi (így a rendkívüli munkavégzésért járó is) bérpótlék átalányosítása esetén csak és kizárólag a bérpótlékra állapítható meg az átalány, az alapbért minden esetben el kell számolni és ki kell fizetni. Ezért a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék átalány formájában történő megállapítása nem különösebben vonzó alternatíva, hiszen a tényleges túlórákra járó alapbért ebben az esetben is tételesen el kell számolni.


Kapcsolódó cikkek:


A munkaidő-beosztás szabályai
2019. február 21.

A munkaidő-beosztás módosításáról a felek szabadon megállapodhatnak, de az nem veszélyeztetheti a munkavállaló egészséges és biztonságos munkavégzéshez való jogát.

Egyszerűsített foglalkoztatás: előnyök és hátrányok
2019. február 20.

Egyszerűsített foglalkoztatás: előnyök és hátrányok

Átmeneti, pár napos munkák esetén a magas közterhek arra csábíthatják a munkáltatókat, hogy inkább bejelentés nélkül foglalkoztassák munkavállalóikat. Ezt elkerülendő alkotta meg a jogalkotó az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait.