Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
„Év végéhez képest kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimizmusa az éppen aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, emellett jobban tartanak egy esetleges állásvesztéstől is, mint egy évvel ezelőtt” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója hozzátette: a nyár vége óta enyhén, de folyamatosan emelkedő munkanélküliségi ráta kezd visszatükröződni a munkavállalók bizalmi attitűdjében is, ugyanakkor az csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a trend mennyire lesz valóban tartós.
Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók közel ötödének (18%) a háztartása kevesebb, mint egy hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, ami a megelőző év hasonló időszakához képest változatlan értéket mutat. Némileg negatív irányú trendnek tekinthető, hogy egy év alatt 45-ről 50%-ra emelkedett azok aránya, akik maximum 3 hónapot tudnának ilyen módon átvészelni, ezzel párhuzamosan 21-ről 15%-ra esett azok aránya, akik 4-6 hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek.
Az interjúalanyok közel kétharmada (65%-a) egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami az előző negyedévhez képest 7, az előző év hasonló időszakához képest viszont csak 2 százalékpontos csökkenést mutat. A tendencia egyik oka, hogy a tavaly év végi 11-ről, valamint az előző évi 13-ról mostanra 16 százalékpontra emelkedett azok aránya, akik már kis mértékben aggódnak az állásvesztés miatt.
A felmérés egyébként azt is vizsgálta, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján 3 százalékponttal 36%-ra emelkedett azok aránya egy év alatt, akik biztosan hajlandóak lennének egy ilyen biztosítás megkötésére és 23-ról 16%-ra csökkent azok aránya, akik azt válaszolták, hogy már rendelkeznek ilyen szerződéssel.
Lényeges fejlemény, hogy 2023 év elejéhez képest 4, az előző negyedévhez képest pedig 3 ponttal csökkenve 84 pontot vett fel a munkavállalók mostani munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója. A részeredmények alapján az interjúalanyok 72%-a úgy vélte, hogy a cég, ahol dolgozik – függetlenül a saját pozíciójától – még több mint 5 évig biztosan megmarad. Az ezzel kapcsolatos percepció 1 százalékpontot csökkent az előző év hasonló időszakához képest.
A felmérés szerint az előző negyedévhez képest változatlan, a megelőző év hasonló időszakához képest pedig 1 ponttal emelkedett az a mutató, amely a munkavállalók azzal kapcsolatos attitűdjeit méri, hogy a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül. Az így elért 76 pontra vonatkozó részadatok szerint a válaszadók 58%-a azt gondolja, hogy az több mint 5 évig biztosan meg fog maradni, ami az előző év hasonló időszakához képest 3, az előző negyedévhez képest pedig 2 százalékpontos emelkedést jelent.
Az előző év azonos időszakához képest 2 ponttal csökkent és jelenleg 60 pontot ért el az a mutató, amely azt vizsgálja, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy egy esetleges állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. A részeredmények szintjén minimálisan tapasztalható változás ezen a téren: 48% szerint könnyen, vagy nagyon könnyen találna magának új munkahelyet, hasonlóan a megelőző évben mért 52%-hoz.
Információ a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexről
A BNP Paribas Cardif Biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet. Azért hozták létre, hogy mérni lehessen: mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, tehát a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. Az index 1 200 fő személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.
Először egy alapkutatást végeztek el, melynek keretén belül 13 releváns kérdést tettek fel egy országosan reprezentatív mintának, a következő három dimenzióban:
– A munkahely biztonsága
– Potenciális erőfeszítések az állásuk megőrzése érdekében
– Egy új állás megtalálásának komplexitása
Statisztikai elemzéssel kiválasztották az indexképzéshez leginkább megfelelő 7 kérdést. Az ezen 7 kérdés alapján számított index minél magasabb értéket vesz fel, a munkavállalók:
– annál jobban bíznak abban, hogy a munkahelyük hosszútávon megfelelő álláslehetőséget tud nekik biztosítani
– annál stabilabbnak érzik saját pozíciójukat a munkahelyükön
– annál több mindent tennének meg azért, hogy megtartsák állásukat, ha az esetlegesen veszélybe kerülne
– annál könnyebbnek értékelik egy esetleges új munkalehetőség megtalálását
Az előző év azonos időszakában mért adatokkal való összehasonlítás jobban rámutat a trendszerű változásokra, illetve nem vezet félre az esetleges szezonalitás sem.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
