Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Júliusban még az eddigi szabályok szerint számolják a távolléti díjat, aki augusztusban megy szabadságra, már az új szabályok szerint kapja a bérét. A Parlament elfogadta a Munka Törvénykönyvét módosító törvényjavaslatot, amely 2013. augusztus 1-jétől a távolléti díj számítás szabályait is érinti. Az új rendelkezéseket a 2013. augusztus 1-jét követően esedékessé váló távolléti díjra kell alkalmazni.
Összefoglalva…
A módosítás lényege, hogy havibéreseknél az egy órára járó alapbér kiszámítását a törvény a 174-es átalányosztó helyett az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok száma szerint rendeli kiszámítani. A másik fontos változás, hogy a távollétre járó díjazás szempontjából nem lesz jelentősége, hogy a távollét idejére volt-e munkaidő-beosztása a munkavállalónak.
A távolléti díj fő összetevői nem változnak, továbbra is az alapbér, bizonyos esetekben a teljesítménybér és egyes bérpótlék figyelembevételével kell majd megállapítani. Újdonság, hogy vasárnapi pótlék, illetve valamennyi pótlékátalány is jelentőséghez jut.
Az alábbiakban a főbb változásokat tekintjük át részletesebben is.
Az egy órára járó alapbér számítása
A jelenleg hatályos szabályozás legtöbb vitát kiváltó pontja a havibéres munkavállaló egy órára járó alapbérének kiszámítására vonatkozik. Az elfogadott törvényszöveg végül eltért az eredetileg közzétett javaslattól. A végleges szabály szerint, a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell megszorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.
E bonyolult mondat alapján tehát az osztószámhoz mindig azt kell meghatározni, hogy az adott hónapban hány nap esett hétköznapra. Például, a havi alapbér 200.000 Ft, az adott hónapban 20 hétköznap volt, a munkavállaló napi munkaideje 8 óra. Ebből az egy órára eső alapbér 200.000/20/8 =1.250 Ft. Ha a munkavállaló hétfőtől péntekig megy szabadságra egy héten, az általános munkarend szerint teljesítendő órák száma e távollét idejére 40 óra. Így az erre az időszakra eső alapbér: 1.250 Ftx40=50.000 Ft.
Értelmezésem szerint a munkaszüneti napot is figyelembe kell venni az általános munkarend szerinti óraszám számításánál, hiszen a havibéres munkavállaló havi alapbére az e napra járó díjazást is magában foglalja. A példabeli számítás tehát akkor is követendő, ha a 20 hétköznapból egy munkaszüneti nap volt.
HR&Munkajog – a munkaügy értesítőjeMunkaügyi szaklap papíron és online felületen is A Nemzetgazdasági Minisztérium határozatai alapján a HR&Munkajog papíralapú előfizetése esetén 1 regisztrált mérlegképes könyvelői kreditpont adható. |
|---|
A módosítás lehetővé teszi, hogy a munkáltató a távolléti díj alapbér-részét a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével teljesítse. Nem kell tehát külön kiszámítani a távollét idejére járó alapbér-részt és a ledolgozott időre járó alapbért, elegendő az adott havi alapbért (és pótlékátalányt) kifizetni. A távolléti díj teljesítménybér- és bérpótlék-részét természetesen ekkor is külön ki kell majd számítani. Új szabály, hogy ha a távollét tartama során az alapbér, vagy a pótlékátalány összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.
A 174-es osztó is megmarad
A jelenlegi 174-es osztó mégsem tűnik el teljesen az Mt. szövegéből. A módosítás ugyanis fenntartja ezt az osztószámot a havibéres munkavállaló egy órára járó bérpótlékának meghatározásánál. A bérpótlék számítási alapja ugyanis – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér. Havi alapbér esetén az egy órára járó alapbért ebben az esetben viszont nem a fenti metódussal számítjuk majd, hanem a havi alapbért az általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén pedig ennek arányos részével kell osztani. Az indokolás szerint ennek az a célja, hogy a bérpótlékok mértéke ne változzon attól függően, hogy az adott hónapban hány általános munkarend szerinti munkanap van. A 174-es átalányosztóval egy óra éjszakai munkáért ugyanannyi pótlékot kap majd a munkavállaló minden hónapban, függetlenül a munkanapok számától.
A kétféle osztószám a rendkívüli munkavégzés pótléka esetén okozhat furcsa helyzetet. Ekkor ugyanis a túlórára járó alapbért az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számával, majd a napi munkaidővel való osztással kell meghatározni, az ugyanerre az időre járó túlórapótlékot viszont a 174-es osztóval.
A távolléti díj új elemei: pótlékátalányok, vasárnapi pótlék
A távolléti díj összetevői is változnak augusztus 1-jétől. Újdonság, hogy az alapbér mellett a pótlékátalány is mindig a távolléti díj része lesz. Jelenleg átalány formában is csak azok a bérpótlékok jutnak jelentőséghez, amelyeket a távolléti díj bérpótlék-részében kifejezetten figyelembe kell venni. A módosítás alapján viszont a rendkívüli munkavégzésért járó és a munkaszüneti napi pótlék is része lesz a távolléti díjnak, ha azt a felek átalány formájában határozták meg. A havi pótlékátalány arányos részének meghatározásakor is az adott időre járó alapbér meghatározására vonatkozó, fent ismertetett átszámítást kell alkalmazni.
A távolléti díj részeként figyelembe veendő bérpótlékok körét és ennek részletszabályait a módosítás eredeti tervezete nem érintette volna, az elfogadott szöveg azonban ezen is változtat. A vasárnapi pótlékot is figyelembe kell majd venni ugyanis, ha a munkavállaló az irányadó időszakban (ez általában az utolsó hat naptári hónap) legalább a vasárnapok egyharmadában rendes munkaidőben munkát végzett. Ez elsősorban a kereskedelmi ágazatban dolgozóknak jó hír, hiszen ott rendszeres a vasárnapi munkavégzés (és vasárnapi pótlék is jár), ami a távolléti díj mértékében is tükröződni fog.
Mikor számoljunk a teljesítménybérrel is?
A módosítás pontosítja a teljesítménybér-rész számításának szabályait. Megmarad az a szabály, hogy a teljesítménybér csak akkor része a távolléti díjnak, ha kizárólag teljesítménybérben kapja az alapbérét a munkavállaló, vagy ha időbérrel vegyes rendszerben, de az időbér nem éri el az alapbér összegét (pl. 100.000 Ft alapbérből 20.000 Ft havi fix juttatás, 80.000 Ft pedig a 100%-os teljesítmény esetén jár). A ma hatályos szabályozás alapján azonban az alapbért utóbbi esetben is külön figyelembe kell venni a távolléti díj számításánál, noha az ilyenkor teljesítménybér elemet is tartalmaz. Ezt korrigálva módosítás kimondja, hogy a teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni, azzal, hogy az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbér-részt a távolléti díj alapbér-részében kell figyelembe venni. Ezzel megszűnik a duplikáció a bérelemek beszámításánál.
Opus Simplex – Egyszerűen a munkajogról
Az Opus Simplex a munkajog szakértője. Ha elakadt a mindennapi munkaügyi ügyintézésben, ha szakmai megerősítésre van szüksége, vagy kíváncsi, van-e célszerűbb megoldás, |
|---|
Egyféle távolléti díj, egyféle pótlék-beszámítás
A hatályos szabályozás a legtöbb fejtörést talán a távolléti díj bérpótlék-részének számítása kapcsán okozza. Jelenleg ugyanis kétféle számítási módszert kell alkalmazni. Ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva, úgy csak egyes bérpótlékokat kell figyelembe venni a távolléti díj részeként és csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ha viszont a távollét idejére volt munkaidő-beosztás, úgy a távolléti díj nem tartalmaz bérpótlék-részt, hanem az alapbér és a teljesítménybér alapján számolt távolléti díjon felül a munkavállaló minden olyan bérpótlékot is tételesen megkap, amely az adott távollét idején megillette volna, ha munkát végez. Ugyanakkor igen nehezen értelmezhető, mikor tekinthetjük úgy, hogy a távollét idejére nem volt munkaidő-beosztás.
A módosítás szerint a távolléti díj számításánál nem lesz jelentősége annak, hogy a távollét idejére a munkavállalónak van-e munkaidő-beosztása, vagy sem. Ebből eredően mindig egyféle számítást kell majd alkalmazni: azt, amelyik jelenleg munkaidő-beosztás hiányában irányadó.
Megmarad viszont a munkaidő-beosztás jelentősége az állásidő tekintetében. Ha tehát az állásidő olyan időszakra esik, amelyre a munkavállalót (bármely) bérpótlék is megilleti, arra az alapbérén felül továbbra is jogosult lesz.
