A vezető állású munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vezetők a munkáltató szervezeti hierarchiájának élén álló munkavállalók, amely befolyásos pozíció miatt szigorúbb felelősségi szabályok vonatkoznak rájuk. Ezzel párhuzamosan, a betöltött magas pozíció és a munkáltató működésében meghatározó szerep miatt gyengébb jogi védelem illeti meg őket.

Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. Emellett a munkaszerződés akkor írhatja elő a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §]. A munkavállaló tehát két esetben minősülhet vezető állásúnak: egyrészt jogszabály erejénél fogva – így vezető állású munkavállaló a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, ha feladatát munkaviszonyban látja el –, vagy ha a felek így állapodnak meg a munkaszerződésben. Utóbbi esetében azonban fontos, hogy a munkavállaló csak akkor minősíthető vezető állásúnak, ha kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt, és alapbére eléri a minimálbér hétszeresét. Fontos továbbá, hogy ez utóbbi esetben a munkáltató egyoldalúan nem minősítheti vezető állásúnak a munkavállalót, ugyanis erről a munkaszerződésben kell rendelkezni, tehát ahhoz a munkavállaló beleegyezésére is szükség van.

A vezető állású munkavállaló, tekintettel a szervezetben betöltött magas és befolyásos pozíciójára, kevésbé van kitéve a munkáltató és a munkavállaló alá-fölérendeltségi, kiszolgáltatott viszonyának, emiatt az általános szabályoktól eltérően gyengébb jogi védelem is illeti meg. Így a vezető állású munkavállaló munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől nem csak a munkavállaló javára, de annak akár hátrányára is eltérhet (néhány kivétellel), a vezetőre nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya, munkarendje kötetlen, gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel, illetve nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt [Mt. 209. § (1), (3)-(5) bek., 211. § (1) bek.].

vezető állású munkavállalóA gyengébb jogvédelem leginkább a munkaviszony megszüntetésének eltérő szabályaiban ütközik ki. Ennek oka abban rejlik, hogy a vezető állású munkavállaló munkaviszonya nagymértékben bizalmi jellegű, amely miatt a jogszabály rugalmasabb felmondási lehetőséget biztosít a munkáltató oldalán. A munkáltató a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának felmondással történő megszüntetését nem köteles megindokolni, illetve a vezető vonatkozásában nem érvényesülnek – néhány kivételtől eltekintve – a felmondási tilalmak, illetve korlátozások. Ettől eltérően a munkáltató nem szüntetheti meg a vezető munkaviszonyát sem a várandósság, a szülési szabadság és a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. [Mt. 209. § (2) bek. b) pont, 210. § (1) bek.]. E három kivételen túl azonban a munkáltató indokolás és korlátozások, tilalmak nélkül élhet a munkáltatói felmondás jogával. Így például a várandósság és a szülési szabadság ideje alatt nem, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt azonban már felmondhatja a munkáltató a munkaviszonyt. Ugyanígy nem befolyásolja a felmondási idő kezdetét, ha a vezető például keresőképtelen.

Az azonnali hatályú felmondás joga a vezetővel szemben az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható [Mt. 210. § (2) bek.]. A munkáltató tehát ugyanúgy csak az általános szabályoknak megfelelő okból élhet az azonnali hatályú felmondás lehetőségével, azonban e jog objektív határideje vezetők esetén az általános szabályok szerinti 1 év helyett 3 év.

Ha a vezetővel szembeni munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésére a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően került sor, a vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor, az ezt meghaladó összeget pedig a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell csak megfizetni [Mt. 210. § (3) bek.]. Ha tehát a vezető munkaviszonya csőd- vagy felszámolási eljárás alatt kerül megszüntetésre, a munkáltató csak hathavi távolléti díjat köteles előre fizetni (például végkielégítés jogcímén), a fennmaradó összeget csak az eljárás megszüntetésekor, illetve befejezésekor.

Az általános szabályok szerint, ha a munkavállaló jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát, köteles a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni általány kártérítésként. Ha azonban vezető állású munkavállaló szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyát, tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. A vezetők felelőssége tehát jóval nagyobb, ha jogellenesen szüntetik meg munkaviszonyukat.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.