A Z generáció egyharmada dolgozik teljes munkaidőben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közép-kelet-európai 18-24 évesek 32 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, 19 százalékuk részmunkaidőben, minden harmadik válaszadó (30 százalék) számára pedig szülei támogatása jelenti a fő bevételi forrást – derül ki a Mastercard felméréséből.

A legfiatalabb fogyasztói csoport, a Z generáció („Gen Z”) attitűdjeiről és viselkedéséről szóló új, közép-kelet-európai felmérés során 11 országban vizsgálták a 18-24 éveseket, akik a lakosság 7,2 százalékát (mintegy 11,5 millió ember) tesznek ki, és szerepük a gazdaságban egyre jelentősebb.

2000-3000 eurót szeretnének keresni

A felmérés alapján a magyar fiatalok 40 százaléka teljes állásból szerzi jövedelmét, 22 százalék a szüleit jelölte meg, mint bevételei elsődleges forrását, 16 százalékuk pedig főleg részmunkából él.

A közép-kelet-európai Z generáció képviselőinek átlagos havi jövedelme 450 euró, és prioritás számukra, hogy a közeljövőben már ne függjenek a szüleiktől, fő céljuk ezért az, hogy befejezzék tanulmányaikat és megszerezzék első szakmai tapasztalataikat. A jövőben 2000-3000 eurót szeretnének keresni; ez elég ahhoz, hogy eltartsák a családjukat, valamint hogy lakásra és időnként nyaralásra vagy utazásra gyűjthessenek – áll a közleményben.

fiatal

Bár a pénz fontos számunkra, de a többi emberrel való kapcsolatokat értékelik a legtöbbre. A felmérésben arra a kérdésre, hogy melyek a számukra legfontosabb értékek, a családot 67 százalék, az egészséget 60 százalék, a barátokat 45 százalék, a szerelmi életet 43 százalék említette. A közleményben megjegyzik: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a fiatalok szerint semmi sem helyettesítheti a személyes beszélgetéseket, és 64 százalékuk szívesen tölti szabadidejét másokkal, különösen a barátaival.

A magyar fiatalok jobban aggódnak a megélhetés miatt

A társadalmi és környezeti kérdések iránti elkötelezettségüket jelzi, hogy csaknem felük (45 százalék) azt mondta, adakozik különböző alapítványoknak és civil szervezeteknek, 34 százalékuk pedig önkéntes munkát vállal. Amikor a jövőre gondolnak, a bolygó állapota az egyik leggyakoribb aggodalmuk (40 százalék), de a többséget (52 százalék) a megélhetés nyugtalanítja. Utóbbi problémát a magyar válaszadók 61 százaléka jelölte meg.

Az internet széles körű elterjedésének idején született első generáció elválaszthatatlanul kötődik a digitális világhoz, a felmérésében részt vevők 70 százaléka elsődleges információ- és inspirációs forrásként használja a közösségi médiát. A technológia iránt fogékony, mindig online generáció számára az e-kereskedelem természetes környezet – 76 százalékuk havonta legalább egyszer vásárol online. Ebben a magyar adat egyezik a közép-európai átlaggal, főként ruházati (60 százalék), élelmiszer (45 százalék) vagy szépségápolási termékeket (41 százalék) vásárolnak a webáruházakban. Ugyanakkor átudatos vásárlók: 74 százalék mindig utánanéz a különböző kereskedők ajánlatainak a fizetés előtt, 77 százalékuk pedig ellenőrzi, hogy a termék máshol elérhető-e akcióban.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.