Ágazati kollektív szerződés helyett ajánlás segíti az építőipari vállalkozásokat


Megszűnt az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés, helyette a jövőben ajánlás segíti a vállalkozásokat a munkáltatói és a munkavállalói oldal közötti helyi kollektív szerződés megkötésében – közölte az ÉVOSZ csütörtökön.

Közleményükben azt írták, hogy a 2009 decemberében kiterjesztett Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést (ÉÁKSZ) 2023. november 29. napjával Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter visszavonta.

Emlékeztettek arra, hogy korábban a 2009-ben megkötött építőipari kollektív szerződést az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), majd az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ) is felmondta.

Hozzátették, hogy a jogszabályi környezet változása és az építési ágazat szétaprózódása vezetett az kiterjesztett kollektív szerződés megszűnéséhez. Az ÉÁKSZ közzétételét követően hatályba lépett jogszabálymódosítások következtében az ÉÁKSZ tartalma elavulttá, alkalmazhatósága kérdésessé vált. A kialakult jogszabályi környezet sem a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak nem kedvezett, nem volt világos, hogy az ÉÁKSZ rendelkezései a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény  adta keretek között mennyiben és milyen tartalommal irányadóak – fejtették ki.

A jogszabályi környezet nem tette lehetővég új ágazati kollektív szerződés megkötését, ezért tárgyalások indultak, hogy egy új, mindkét fél részére elfogadható új ajánlás jöjjön létre.

A közel két évig zajló tárgyalások eredményeként az ÉVOSZ és az ÉFÉDOSZSZ közös ajánlást ad ki az építési vállalkozásoknak, az ajánlás iránymutatást ad a vállalkozásoknak  a munkáltatói és a munkavállalói oldal közötti helyi kollektív szerződés megkötéséhez. Az ajánlás az ÉVOSZ honlapján elérhető.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

Munkajogi kisokos a túlóra szabályairól

Alighanem mindenki számára ismerősen cseng az a kifejezés, hogy túlóra. Ez nem meglepő, hiszen a legtöbb munkahelyen előfordul, hogy tovább bent kell maradni, vagy végül akkor is be kell menni dolgozni, amikor eredetileg pihenőidő telt volna. Gyakorisága ellenére a túlmunka, vagyis a rendkívüli munkavégzés elrendelésének, díjazásának szabályaival sokszor mégis kevésbé vannak tisztában – nemcsak a munkáltatók, sokszor maguk a munkavállalók is. Az alábbiakban ezért összeszedjük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.