Állásbiztonság mindenek felett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar munkavállalók mindenekelőtt és szinte egyöntetűen azt tartják legfontosabbnak, hogy holnap is meglegyen az állásuk. A karrier például nincs benne a top 3-ban. Az InfoTandem infografikája.


Biztonság – ez az egyetlen olyan szempont, amelyre a megkérdezett magyarországi munkavállalóknak több mint a fele (egész pontosan 60 százaléka) mondta azt, hogy „nagyon fontos” egy állás, illetve általában a munka vonatkozásában. A Tárki 2015. októberi Omnibusz-felmérésében szereplő félszáz alkalmazott ezen legerősebb minősítést viszonylag magas arányban még a jó keresetnek ítélte oda: 38 százalék szavazott így. A 24–28 százalékos sávba a munka érdekessége, önállósága, illetve a karrier került.

A fontossági sorrend akkor is hasonló, ha a „nagyon fontos” és a „fontos” minősítések arányait összevontan kezeljük. Ebben az esetben az állásbiztonság még kiugróbb szempontnak mutatkozik, hiszen a válaszadók közül szinte mindenki – 95 százalék – minimum fontosként jelölte meg. A kereset ebben az összevetésben is ezüstérmes, 89 százalékkal, a bronz pedig a munka érdekességének jár, közel négyötödös aránnyal.

Nem kevésbé tanulságos megvizsgálni, mi van a fontossági skála másik végén. Itt is azonnal kiugrik ugyanis egy dimenzió, amelyet az alkalmazottak legnagyobb hányada, több mint egynegyede minősített „nem fontos”, vagy „egyáltalán nem fontos” jelzővel. Ez pedig a munkaidő szabadsága, vagyis az, hogy valaki szabadon dönthessen arról, mikor és mennyit dolgozik. Az egytized körüli (8–11 százalékos) sávban e tekintetben a munka önállósága, illetve társas volta, a másoknak segítés motívuma, valamint – némiképp meglepő módon – a karrier bukkan fel (amely ugyebár a fontossági rangsor első harmadában is megjelent).

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Annak alapján, hogy bizonyos jellemzőket mennyire tartanak lényegesnek, a munkavállalók különböző karakterű csoportokba sorolhatók. A Tárki kutatói elkülönítették például az önmegvalósítók körét, amelynek tagjai számára az átlagosnál lényegesebbek az olyan posztmodern jellemzők, mint hogy a munka egyszerre legyen érdekes és hasznos, s még segítsen is másokon (e háromból legalább kettő fontosnak számít számukra). Ez a munkaerő-piaci csoport az alkalmazottaknak összességében az egyötödét teszi ki. A fővárosiak között már bő egynegyedes a súlyuk, s hasonló arányt képviselnek a legfiatalabbak, illetve a nyugdíj előtt állók között is; a főiskolát végzetteknek több mint egyharmada tartozik ide.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.

2024. november 25.

Idén a MASZSZ is aláírta a bérmegállapodást

Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum emelést garantáló megállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében.